Mennyit kell költenie ma egy magyar KKV-nek marketingre?

Ha annyi millióm lenne a zsebemben, ahányszor ezt a fenti kérdést 28 éves marketing tanácsadói pályafutásom alatt feltették nekem, most épp egy Ferrari szalonban válogatnék a kocsik között. Na jó, nem, soha nem vennék Ferrarit, de a pénzem meglenne rá. De mi is a válaszom erre a kérdésre? A cikkből kiderül!
 
Egzakt számok, konkrét számítás és gyakorlati példák, hibák és megoldásaik cégvezetőknek: ennyibe kerül ma a marketing, ha mérhető eredményt is szeretnél A marketingen nagyon sokat lehet bukni, lehet már Te is ismered ezt vagy azt a pénzvesztési formát saját cégednél. Bukhatsz akkor is, ha rossz a marketingesed (és Dunát lehet belőlük rekeszteni),  és sokat költesz, de nem lesz eredménye, de akkor is ha keveset költesz, mert nem tudod, mi az, ami igazán megtérül, és így elesel egy csomó nyereségtől, amit a jól hirdető konkurencia bezsebel.  És mégis, a legtöbb magyar KKV nem azért veszít pénzt a marketingjén, mert „túl keveset hirdet”, hanem mert nincs normális, előre meghatározott, átgondolt marketing stratégiája – csak kapkodó, ad hoc költései vannak. Rengeteg ilyennel találkozok, és nagyon örülök nekik, mert tudom, itt könnyű lesz eredményt elérni. 

Ha 2026-ban versenyben akarsz maradni, muszáj úgy nézned a marketingre, mint tervezhető befektetésre, nem mint „ha marad rá pénz” sorra a táblázatban, és azt is tudnod kell, melyek azok a marketing eszközök, amire érdemes költeni 2026-ban, és melyek azok, amiket felejts el. Akkor is, ha szerelmes vagy beléjük, mint sokan a TikTok kommunikációba….


Ha szeretnél egy hatékony marketing stratégiát, segítek megalkotni, mérhető célokkal és tervezhető kiadásokkal. Kattints IDE!
 

Miért bukik el a legtöbb KKV marketingje?

Őszintén: nálatok is onnan indul a marketing, hogy „leesett a forgalom, toljunk rá egy kis facebook-hirdetést, hátha”?

Ha igen, akkor nem marketingstratégiád van, hanem tűzoltásod.

A tipikus minták, amik pénzbe kerülnek neked:
 
  • Cél helyett csatorna: „Legyünk fent mindenhol”, miközben fogalmad sincs, hány új ajánlatkérésre vagy vevőre van szükséged havonta. Nem biztos, hogy kell neked az előbb említett TikTok, vagy az Insta. 
  • Kampányterv helyett akciózás: szórványos posztok, véletlenszerű hirdetések, „csináljunk egy akciót, mert más is”.
  • Költés kontroll nélkül: ha ma megkérdezném, 1000 forint marketingből mennyi árbevétel jön vissza, tudnál számot mondani? Ha nem, akkor már nagy a baj, azonnal változtass!

Amíg nincs normális büdzsé és cél, addig a marketinged olyan, mint egy műszerfal és GPS nélküli autó: mész, égeted a benzint, de nem tudod, milyen gyorsan, és hogy egyáltalán jó irányba haladsz-e.
 

Na de tényleg, mekkora marketingbüdzsé kell egy KKV-nak?

Most lehet, hogy azt várod, hogy mondjak egy szent számot: „Költs X forintot havonta, és minden rendben lesz.” Ilyen szám NINCS. Vagyis de, van, a Te cégedre pontosan ki tudom számolni, de általánosságban nincs. 

Akik ültek már valamelyik egyetemen előadásaimon, azok pontosan ismerik azt a hasonlatot, amit erre a kérdésre szoktam mondani, visszakérdezni: Mennyibe kerül az útiköltség lemenni a tengerpartra?  Meg tudod határozni? Meg, persze, mondod, mondd meg, milyen járművel, milyen gyorsan, melyik tengerpartra? Ha ezt tudom, nagyjából meg is van a válasz. 

Válaszként egy általános szám a kérdésre – Mennyit költsek marketingre – tehát nem adható, legalábbis korrekten nem. Nincs ilyen szám.

Van viszont egy szemlélet, ami működik: nem fix összegben gondolkodsz, hanem az árbevételed arányában – és abban, milyen gyorsan akarsz nőni (tehát melyik tengerhez, milyen gyorsan akarsz eljutni).

Néhány kiindulópont, amit érdemes átgondolnod, ezt tanítom egyetemi előadásaimon is:
 
  • Ha növekedésre hajtasz (új piac, rég nem hirdettél, skálázni akarsz): a bevétel 10–15%-a mehet marketingre.
  • Ha stabil, érettebb cég vagy (van ügyfélkör, inkább optimalizálnál): 5–10% reális keret.
  • Ha erős szezonod van (karácsony, nyár, főszezon): ilyenkor ideiglenesen megemelheted a keretet, mert bár drágább a hirdetés, a vásárlási szándék is magasabb.
  • Ha van egy erős márkád (költesz pr-e is), ha el vagy maradva a Google vagy az AI optimalizálásban a konkurensedhez képest, ha van egy nagy követőtáborod valamelyik közösségi médiában, ha van egy jó remarketing listád, nos igen, ezek mind változtatnak a számokon.

Nem az a kérdés, hogy „sok-e” a marketingre költött pénz, hanem az, hogy mennyi pénzt hoz vissza. Ha egy csatornán 1 forintból 3–4 forint bevétel jön, az nem költség, hanem befektetés – és butaság visszafogni. 

Segítsek összerakni egy ilyen marketing stratégiát? Vedd fel velem a kapcsolatot ITT, vagy folytasd az olvasást, mutatom, hogyan!
 

Miből áll a marketingbüdzséd valójában?

Ha a táblázatodban csak annyi szerepel, hogy „marketing: X Ft”, akkor mindenért is ez a sor felel. Hányszor hallottam, sikeres, okos, sőt akár képzett cégvezetőktől is: 5 forintot költöttem tavaly az XY marketing ügynökségnél tavaly havonta marketingre, a te stratégiád 10 forinttal számol havonta. Nem lesz ez így jó, ha drágább vagy, mint az XY marketing ügynökség

Ilyenkor szinte 100%-ban, amikor megkérem az ügyfelet, vegye elő az XY marketing ügynökség szerződését, nyissuk ki a feladatoknál nézzük meg, mit csinált ezért az 5 forintért, egy-egy feladatot látok: közösségi oldalak vezetése vagy hirdetéskezelés de soha nem komplett, megtervezett, mérhető, teljes körű marketing kommunikációt. Egy-egy részfeladat, arányaiban jó drágán, mérések és eredmények nélkül. Így persze, hogy rossz híre van a marketingeseknek, ígérgető, csaló banda mind, ugye? Hát sok van közöttük, az biztos. Még csak meg sem mutatják, mire ment el a büdzsé… 

De te egy kalap alá veszed a marketing feladatokat.  Így viszont sosem fogod látni, mi működik, és mi viszi a pénzt.

Szedd szét a büdzsét ilyen blokkokra:
 
  • Online hirdetés: google ads, facebook/instagram, TikTok – minden, amire kattintásra, megjelenésre, videónézésre költesz.
  • SEO, GEO, AEO és tartalommarketing: blogcikkek, szolgáltatás-oldalak szövegezése, technikai seo, videók, minden, ami organikus látogatót hoz a google-ből a ChatGPT-ből vagy bármely AI eszközből.
  • Social és email: posztolás, hirdetés, hírlevél-szoftver, automatizációk, amelyek a visszatérő vevőket hozzák.
  • Weboldal és landing oldalak: fejlesztés, UX, sebesség, A/B teszt, konverziót javító beavatkozások.
  • branding és kreatív: fotók, videók, grafika, logó, arculat, hirdetés kreatívok.
  • Analitika, szoftver, AI-eszközök: mérés, dashboardok, crm, híváskövetés, AI-író és -képgenerátor.

Ha ezt külön sorokon látod, azonnal más lesz a játék: látni fogod, hol termelődik a profit, és hol van csak „jó érzés”, de nulla megtérülés.
 

Hol spórolj a marketingen, és hol tilos?

Először egy kellemetlen kérdés: amikor spórolni kell, mihez nyúlsz először?
Ha a válasz: „a marketinghez”, akkor pont ott vágod el a növekedés forrását, ahol pénzt tudna termelni.

Mindig idézem ezt a Henry Fordnak tulajdonított mondást, biztos ismered:  „Aki azért nem költ reklámra, hogy pénzt takarítson meg, az ennyi erővel az óráját is megállíthatná, hogy időt takarítson meg.”

A marketing a motorja mindennek, ha nincs megrendelés, nincs munka, jöhetnek az elbocsátások. Akár tömegesen. Inkább küldje el egy embert most, költsd a fizetését marketingre…. 

Na jó, de mégis vannak hasznosabb és kevésbé égető marketing feladatok, nem? – kapom meg ezt a kérdést is sokszor válságokban. Igen, vannak.
 

Ahol nyugodtan lejjebb veheted a fokozatot a marketingben:

 
  • Túlcsicsázott dizájn: gyönyörű kreatívok, amiket imád a csapat – csak épp vevőt nem hoznak. A vevődet az érdekli, mit kap, mennyiért, és miért tőled.
  • „Legyünk mindenhol” stratégiák: felesleges olyan platformokra költeni, ahol a célcsoportod nincs jelen vagy nem üzleti kontextusban van jelen.
 

Ahol tilos spórolni, ha komolyan gondolod a növekedést:

  • Méréssel és analitikával: ha nem tudod, hogy melyik kampány mennyit termel, akkor lényegében sötétben költesz. Ilyenkor nem a marketing drága, hanem a vakság.
  • Olyan csatornákon, ahol bizonyítottan van ROI: ha van egy marketing eszközöd (seo, geo) vagy akár egy hirdetési típusod, ami folyamatosan, stabilan hoz, azt nem letekerni kell, hanem optimalizálni és skálázni.

A kérdés soha nem az, hogy „lehet-e olcsóbban megúszni”, hanem az, hogy hol vágsz úgy, hogy közben nem vágod el a saját bevételi forrásodat.

Na jó, de miben lett más 2026-ra mindez? Van valami különleges elem?


Talán nem lep meg a válasz, 2025 már az AI éve volt. Ha kimaradtál, akkor most fogod a fejed, bajban vagy.  Lehet, hogy te is úgy érzed, hogy az AI csak „kütyü” vagy játék. A gond az, hogy amíg így gondolsz rá, addig azok fognak előnyt szerezni, akik eszközként használják – nem játékként.

Az AI-al két dolgod van:

1.    Vevőid keresésére javaslatként listázódni benne.


A google és a social media eszközök helyét is egyre jobban átveszi a ChatGPT, a Perplexity, a Gemini és társai. Itt keresnek, ha nem találnak, máshova mennek. Nálunk az analitikákban, ahol a mérések forintálisan be vannak állítva, pontosan látjuk, hogyan növekszik a bevétel ezekből az eszközökből!
 

2.    Vagy neked, vagy megbízott ügynökségednek elemzésekre, tartalomgyártásra használni.


Az AI három olyan területen tud segíteni, ami eddig rengeteg időt vagy pénzt vitt el:
  • Kreatív és tartalomgyártás: videók, szakmai szövegek gyártása, témakutatások, kulcsszókutatás. S Ha eddig nem merted szakmai blogjaidat külső ügynökségre bízni, ma már nyugodtan megteheted: ha az AI hibázik is gyakran, az ügynökség majdnem tökéletesen megír neked vele egy szakmai blogot, csak ki kell javítanod az esetleges apróságokat.
  • Ügyfél- és piacismeret: buyer persona elemzések, tipikus problémák, ellenérvek, összehasonlító listák – mindezt teljes briefből percek alatt ki lehet nyerni.
  • Automatizáció: email-sorozatok javítása, chatbot-szkriptek, remarketing üzenetek finomítása – mindaz, ami ma még kézi munkával megy.

Az AI-előfizetések árai nem olcsók, de be kell építened, vagy marketing ügynökségednek a költségvetésbe. 
 

7 lépéses marketingbüdzsé-tervezés KKV-knak 

Én hogyan tervezem a marketing büdzsét ügyfeleimnél? 28 éve foglalkozom marketinggel, tanítom egyetemen, gyakoroltam multinacionális cégeknél, állami vállalatoknál, piacvezető KKV-nél, van egy bevált technikám ezen tapasztalatok alapján, melyet megosztok veled(ha nem engem bízol meg a marketing tervezéssel) hanem magad akarsz nekilátani.

A legtöbb cég ott rontja el, hogy az első kérdése ez: „Mennyi pénzünk van marketingre?”

Ehelyett egy másik kérdéssel kell kezdened: „Mit akarunk elérni?”
 

1.    Fogalmazd meg a valódi célt – forintban és darabban

Ne azt írd le, hogy „növekedni szeretnénk”, mert az semmit nem jelent.
Írd le így: „Plusz 5 millió Ft havi árbevételt akarunk, 30 új ügyféllel és 60 új ajánlatkéréssel, 6 hónapon belül.”

Ha nincs konkrét cél, nincs mihez mérni a büdzsé hatékonyságát. Ha van, minden forintot ehhez tudsz viszonyítani.
 

2.    Számolj vissza: mennyi vevőt kell hoznia a marketingnek?

Most jön a matek, ami nélkül csak tippelgetsz.
 
  • Mennyi az átlagos kosárértéked vagy projektértéked?
  • Mennyi látogatóból lesz egy vevő (konverziós arány)?
  • Hány látogatót kell hozni ahhoz, hogy meglegyen a célbevétel?

Amint ezt látod, világos lesz: a marketing nem „szép posztokról” szól, hanem arról, hogy számok alapján hozol be X vevőt. A szép posztokért a szomszéd lánya vagy a feleséged barátnője megdicsér, de ebből nem élsz meg. 
 

3.    Állítsd fel a marketing-mixet – ott legyél, ahol a pénz van

Nem minden csatorna való mindenkinek.
 
  • Helyi szolgáltatónál (fodrász, autószerviz, könyvelő) a Google kereső, Google Cégem, helyi Facebook-csoportok lehetnek a húzóerők.
  • Webshopnál a keresőhirdetés, a shopping kampányok, a social hirdetések és az email lehetnek a gerinc.
  • Hotelek, egészségügyi szolgáltatók, éttermek esetében a Google, a Google Térkép, a ChatGPT, Perplexity, Gemini esetleg a Trippadvisor

A lényeg: ne azért legyél TikTokon, mert „mindenki ott van”, hanem mert a te vevőid ott döntik el, kitől vásárolnak. Ha nem, akkor felejtsd el, bármekkora divat is most „ott lenni”.

4.    Becsüld meg csatornánként a költséget – ne csak hirdetésben gondolkodj

Itt szokott jönni az első meglepetés.

Csatornánként bontsd szét:
  • Hirdetési költés (Ft/hó).
  • Kreatív költség (szöveg, kép, videó).
  • Szoftverek (hírlevél, analitika, AI, crm).
  • Munkaidő / szolgáltatói díj (ügynökség, belsős kolléga).

Amikor ezt táblázatban látod, egészen más lesz a kérdésed: nem az, hogy „sok-e a marketingre költött pénz”, hanem az, hogy ennél a költségszintnél mennyi bevételt várhatsz.
 

5.    Készíts egyszerű ROI-előrejelzést – még a kampány előtt

Itt dől el, hogy a büdzséd csak érzés, vagy tudatos döntés.

Egyszerűsített modell:
 
  • Ha X forintot költesz hirdetésre, várhatóan hány kattintást kapsz?
  • A jelenlegi konverziós aránnyal ebből hány vevő jön ki?
  • Ez mennyi árbevételt jelent?
  • Mennyibe kerül így egy vevő (CAC), és ez mennyire fér bele?

Ha a számaid azt mutatják, hogy 1 forintból alig jön vissza több, mint 1 forint, akkor ez nem büdzsé, hanem jótékonyság. Itt még könnyű módosítani – a kampány indítása után már fájdalmasabb.
 

7.    Indíts, mérj, vágj és skálázz – ne ragaszkodj a rosszhoz


Most jön a legfontosabb lépés: ne szeress bele a saját ötleteidbe.
 
  • Indítsd el a kampányt a tervezett kerettel.
  • Állíts be havi vagy akár heti kontrollpontot, ahol megnézitek: mi mennyit hoz.
  • Ami nem hozza a számokat, azt vágd vissza vagy állítsd le.
  • Ami jól teljesít, annak emeld a keretét, finomítsd a kreatívot, skálázz.

A marketingbüdzsé élő dolog. Nem az a cél, hogy egyszer „jól kitaláld”, hanem az, hogy folyamatosan igazítsd a valós eredményekhez.

Ha így gondolkodsz, a marketinged kikerül abból a „luxus tétel” kategóriából, amit elsőként vágsz meg, ha szorul a hurok.

És ha mellé tudatosan beépíted az AI-t, nem az lesz a kérdésed, hogy „megengedhetjük-e magunknak a marketinget”, hanem az, hogy „engedhetjük-e meg magunknak, hogy NE használjuk ki jobban”.


 

Gyakori kérdések

Kiemelt területeink