Csalódtál a marketingesedben? Nem csodálom!

Csalódtál a marketingesedben? Nem csodálom!

Fáradt attól, hogy hónapról hónapra megy el a pénz marketingre, és valahogy mégsem történik semmi. Jönnek a szép prezentációk, mennek a hangzatos mondatok, a posztok felkerülnek, a hirdetések futnak… csak épp az a rész hiányzik, amiért az egészet elindította: az eredmény.

Ilyenkor szokott elhangzani az a mondat, amit ma már szinte ipari mennyiségben hallani:
„A marketing csak viszi a pénzt, nem hoz semmit.”

És tudod, mi ebben a legkellemetlenebb? Hogy rengeteg esetben ez nem hiszti, nem türelmetlenség, nem „cégvezetői túlérzékenység”. Hanem egy teljesen reális tapasztalat.
Szóval ha csalódtál a marketingesedben, tényleg nem csodálom.

Én is csalódtam a konkurenciámban, pedig a jó konkurencia jóra nevel. De amit tapasztalok az elképesztő, mondok két példát, az egyiket most, a másikat a következő cikkemben:

Ír NEKEM a linkedin-en egy „marketinges” cég egy konkurens „marketing” ügynökségtől, immáron HARMADIK alkalommal: 

„Szia Balázs,

Dóri vagyok a Marketing XXXX-től. Online ügynökségként SEO, PPC, Social Media, Webfejlesztés és email marketing területeken dolgozunk.
Több mint 250 partnerség során itthon és külföldön is komoly eredményeket értünk el.
Számos kkv-nek segítettünk abban, hogy gyorsan és mérhetően növekedjen, miközben a vezetők idejét tehermentesítettük.

Szívesen beszélgetnék arról, nálatok milyen marketingkihívások vannak most. Kérhetek egy telefonszámot ehhez?
Üdv,
Dóri"

Mi ezzel a baj? Nem kreatív sales módszer? Nem tudom, nem foglalkozom sales feladatokkal, marketinges vagyok. De ha egy „marketing” ügynökség nem forró leadek nyomán, hanem direkt sales módszerekkel nyomulva próbál munkát szerezni magának, ott nem működik a marketing. Nincsenek ajánlatkérések a SEO-ból, az AI.ból, a PPC-ből, tehát már arra kényszerül, hogy irkáljon nekem LinkedIn-en. Nyilván automatizmus, de akkor is gagyi, hogy meg sem nézni, kinek ír. És nem hagyta abba, még kétszer rám írt: 

„Szia Balázs, sok ügyfelünknek van belső marketingese, mégis velünk dolgozik: időt és költséget spórol, miközben jobb kampányeredményeket ér el.

Szívesen küldök referenciákat, ha érdekel.

Üdv,
Dóri”

Ezt írja nekem, Magyarország egyik legrégebbi online marketing ügynökségének a tulajdonosának. Mert oké, talán nem ismer, de nézze meg a LinkedIn profilomat (itt találod), kitöltve évtizedekre visszamenőleg az összes marketing tanácsadási projekt. Szóval ez nem marketing, sales. És Te nem salesest keresel, mert ha ez egy robot is, be is állítja a Te profilodhoz, inkább NE, mert csak kinevetteted magad, ahogy ők is. 

Ezt persze sokan nem gondolják át, beleesnek a csapdájába az ilyen nyomulós salesnek, azt gondolva, milyen jó marketinges ez. Aztán persze csalódnak. Szóval ide jutottunk. 
A kérdés az: miért lett ebből ennyi az elmúlt években, és miért hígult fel ennyire a szakma Magyarországon?
 

Amikor a marketing még szakma volt – és nem szerepjáték

Ha 28 évet visszamegyünk, abba az időbe, amikor elkezdtem dolgozni, a marketing egy egészen más világ volt. Aki marketinggel foglalkozott, annak ténylegesen értenie kellett hozzá, mert egyszerűen nem volt más választása. Nem volt megoldás az, hogy „kicsit posztolgatunk”, meg hogy „majd a hirdetés megoldja”.

A marketing alapja mindig is ugyanaz volt: elérni a megfelelő embereket, megmutatni nekik, miért éri meg téged választani, és ezt olyan rendszerben csinálni, ami nem egy szerencsejáték, hanem kiszámítható üzleti növekedés.

A régi marketing persze nem volt hibátlan, és akkor is akadtak sarlatánok, de volt egy óriási különbség: akkor nehéz volt marketingesnek lenni. Most könnyű annak látszani.
És ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy ma ennyi a kiábrándult cégvezető.
 

Miért hígult fel ennyire a magyar marketing szakma?

A hígulás nem egyetlen dolog miatt történt. Inkább olyan, mint amikor a víz lassan szivárog be valahová: egy darabig nem látod, aztán egyszer csak ott állsz bokáig, és nem érted, mikor lett ebből árvíz.

Az első nagy változás az volt, hogy megszűnt a belépési küszöb. Régen egy marketinges mögött vagy tapasztalat volt, vagy tanulás, képzettség,vagy olyan szakmai közeg, ami formálta. Ma viszont elég pár hét, pár videó, pár trend, néhány hangzatos cím a LinkedInen, és már el is hiszi a piac, hogy itt szakember van.

És félreértés ne essék: nem az a baj, hogy valaki fiatal, vagy új, vagy tanul. A baj az, amikor a tanulási szakaszban már pénzért vállal felelősséget mások megélhetéséért.
A második változás a social media lett. Nem maga a social, hanem a logika, amit behozott. A marketing fókusza elkezdett eltolódni a valódi üzleti eredményekről a látszat irányába. A „jól néz ki” elkezdett fontosabb lenni annál, hogy „jól működik”. És sokszor a cégvezető a „jól nézk ki”-re szavaz, mert csak azt látja.

És ez egy nagyon csúszós lejtő.

Mert egy szép poszt, egy trendi videó, egy kreatív kampány könnyen eladható. Látványos. Mutatható. Like-olható. A probléma csak az, hogy a cégvezető nem like-ból fizeti a bérköltséget.

A harmadik ok még alattomosabb: a digitális marketing szétszaggatta a felelősséget. Régen egy kampány egy kézben volt, és ha nem működött, nagyjából lehetett tudni, hogy hol a hiba. Ma viszont sokszor úgy áll össze a rendszer, hogy van külön webes, külön hirdetéskezelő, külön seo-s, külön socialos, külön szövegíró, az analitika meg… hát, az majd egyszer.

És amikor nincs eredmény, elindul a mutogatás. A PPC-s szerint a landing rossz. A webes szerint a szöveg gyenge. A szövegíró szerint az ajánlat nem elég erős. Az seo-s szerint túl nagy a verseny. A socialos szerint az algoritmus szívat.

A cégvezető meg csak áll a pénztárnál, és azt érzi: oké, de akkor ki vállalja a felelősséget?
 

Mitől lesz a cégvezető végül kiábrándult?

Van egy pont, amikor már nem a pénz a legnagyobb veszteség. Hanem a remény.
A legtöbb cégvezető nem azért lesz marketingellenes, mert egyszer nem működött valami. Az még belefér. Mindennel lehet mellélőni.

A cégvezető akkor ég meg igazán, amikor hónapokig fizet egy szolgáltatásért, és közben azt érzi, hogy nem kap valódi képet arról, mi történik. Nincsenek érthető számok. Nincs tiszta cél. Nincs világos stratégia. Csak egy „csináljuk, menni fog” mentalitás, amit valójában senki nem tud igazán alátámasztani.

Közben persze jönnek a magyarázatok. A piac rossz. A szezon rossz. Az algoritmus rossz. A hirdetési költségek elszálltak.

Ezek mind igazak lehetnek. Csak ha minden hónapban ugyanez a narratíva, akkor a cégvezető nem azt fogja érezni, hogy „milyen nehéz a piac”, hanem azt, hogy „itt én vagyok a balek”.

És ez az a pont, ahol az egész szakma elkezd romlani, mert a bizalom eltűnik.
A legrosszabb pedig az, hogy a marketing sok helyen tényleg nem marketingként működik, hanem tartalomgyártási projektként. Van poszt. Van videó. Van SEO-cikk. Van hirdetés. Van riport. De a végén valahogy mindig ugyanott vagyunk: nincs több jó ügyfél.
 

De akkor a marketing átverés?

Nem.

A rossz marketing az átverés. A félmarketing az átverés. A tanuló marketing az átverés.
De a jó marketing… a jó marketing az egyik legerősebb dolog, ami egy vállalkozással történhet. Csak nem látványos, hanem hatékony. Nem hangos, hanem rendszeres. Nem trendi, hanem stabil. Nem ígérget, hanem mér.

A szakma tehát nem rossz. Csak túl sokan lettek benne, akik nem szakmát csinálnak, hanem szerepet játszanak. És ez az, ami miatt ma rengeteg cégvezető csalódott.
A jó hír viszont az, hogy pont emiatt a jó szakemberek értéke óriási lett.

És itt érkezünk el a cikk legfontosabb részéhez.
 

Hogyan válassz olyan marketing tanácsadót, aki hozza az eredményeket?

Kezdjük azzal a kemény igazsággal, amit sokan nem akarnak kimondani: nem az a kérdés, hogy „jó-e a marketinges”. Hanem az, hogy tud-e egy olyan rendszert építeni, ami üzletileg működik.

Egy jó marketing tanácsadó nem onnan indul, hogy „csinálunk hirdetést” vagy „posztolunk”. A jó marketing tanácsadó onnan indul, hogy meg akarja érteni a céget.
Meg akarja érteni, miben vagy más, miért téged válasszanak, kinek adsz el, mennyiért adsz el, mennyit ér egy ügyfél, hogyan működik az értékesítésed, mi a kapacitásod, mi a valós cél.

És ha ezekre nincs válasz, akkor nem csomagot ad el, hanem először rendszert tesz rendbe.

Ez az első szűrő.

Ha valaki már az első beszélgetésen úgy viselkedik, mintha előre tudná a megoldást, akkor gyanakodj. Mert nem tudja. Aki előre tudja, az nem tervez, hanem sablont másol.
A második szűrő a mérés. Egy eredményeket hozó marketing tanácsadó nem engedhet meg magának olyan kampányt, amit nem lehet mérni. Nem lehet ez az „érzésre jó lesz” típusú működés.

A marketingben ugyanis nem az a kérdés, hogy tetszik-e. Az a kérdés, hogy működik-e.
És a harmadik, talán legfontosabb szűrő: a felelősségvállalás. A jó tanácsadó nem csak futtat dolgokat, hanem vállalja, hogy a végén lesz egy egyértelmű válasz arra, hogy mi miért történt. Ha működött, miért működött. Ha nem, akkor hol csúszott el, és mi lesz a következő lépés.

A cégvezetők nagy része nem azt várja, hogy minden kampány 50x megtérüléssel menjen. Ők azt várják, hogy ne érezzék magukat elveszettnek. Hogy legyen rendszer.

Hogy legyen terv. Hogy legyen kontroll. És hogy a marketing ne egy fekete doboz legyen, hanem egy átlátható, működő gépezet.

Ha ezt kapják, visszajön a bizalom is.

Mert a legtöbb cégvezető nem marketingellenes. Csak csalódott.

És ha egyszer csalódtál, utána óvatosabb leszel. Jogosan.

De ha ez a cikk adhat egy mondatnyi kapaszkodót, akkor ez legyen az:
Nem azzal van a baj, hogy marketingre költesz. Az a kérdés, hogy kinek adod oda a kulcsot.

Olyat válassz, aki nem azt ígéri, hogy „megy majd”, hanem azt mutatja meg, hogy hogyan fog menni, és mit fogtok mérni közben.

Mert a jó marketing nem szerencse. A jó marketing rendszer.

Keress meg, alkossunk egy komplex marketing stratégiát, mely valóban megtérül! Kattints IDE!