A SEO története - hogyan lett a keresőoptimalizálás?

Igazából csak 2002-óta végzem tudatosan a SEO-t. Pedig akkor már régen létezett. Igaz, már 1997-ben az egyetemen elkészítettem az első weboldalamat, 1998-óta foglalkozok marketinggel, de vajon mióta foglalkozunk a marketingben SEO-val és mennyit változott az évek, évtizedek során, mielőtt elnyerte volna mai, „modern” formáját? Erről lesz szó a következő cikkben.

Mióta létezik a SEO?

A SEO koncepciója már a Google előtt létezett. Egy népszerű legenda szerint minden 1995-ben kezdődött a „Jefferson Starship” nevű rockegyüttesnek köszönhetően. A banda menedzsere felháborodva hívta fel a reklámszakemberüket, Bob Heymant, és számon kérte rajta, hogy miért nem találja az együttes nemrégiben elkészült webhelyét az első online keresőtalálatok között.

A Jefferson Starship épp turnézott, és a menedzserük meg akarta mutatni valakinek, hogy mennyire menő ez az együttes, hiszen van egy saját webhelyük. Nem jutott azonban eszébe a webhely címe, ezért inkább rákeresett egy akkoriban működő keresőmotorban. Végül nagyjából négy oldalnyi találatot kellett átnéznie, mire rátalált a webhelyükre – jóval lejjebb a rangsorban, mint kellett volna.

Állítólag olyan sok rajongói webhely írt tartalmakat a Jefferson Starshipről, hogy maguk alá szorították a banda saját domainjét a keresőtalálatok között. Heyman és társa, Leland Harden ezért többször is elhelyezték az együttes nevét a webhelyen, így az újra az első találatok közé ugorhatott.

Ki találta ki a „SEO” megnevezést?

A fenti legenda szerint Heyman és Harden álltak elő a „SEO” kifejezéssel, habár a szakértők a mai napig nem igazán tudják, hogy mi igaz az egész történetből.
Akkoriban a SEO megerősítéséhez elég volt néhány visszahivatkozást szerezni, illetve többször is megismételni a megcélzott kulcsszót az oldalon. Na persze, kellett egy működőképes webhely is, amire feltölthetted ezeket az „optimalizált” tartalmakat. A 90-es évek közepétől kezdve egyre több technológiai úttörő kezdte alkalmazni ezeket a taktikákat, méghozzá látványos eredményekkel.

Végül aztán a Webstep Marketing Agency nevű ügynökség volt az, ami 1997-ben először használta a „keresőoptimalizálás” (search engine optimization) kifejezést a marketinganyagaiban. 1998 tájékán Danny Sullivan, a Search Engine Watch alapítója tovább népszerűsítette a kifejezést, illetve azon dolgozott ügyfeleivel, hogy tartalmaik minél jobban teljesítsenek a keresőtaláltok között – tehát SEO-zott nekik. Bár már ekkor foglalkoztam online marketinggel, bevallom, a SEO kifejezés nem jutott el hozzám...

2002-ben már készítettünk úgy weboldalakat, hogy ügyeltünk azokra a “szabályokra”, melyek kellettek ahhoz, hogy a Google-ben előrébb legyenek a kívánt szavakra a weboldalaink. 2003-ban a Wikipédián is megjelent a „search engine optimization” kifejezés, és ezzel végleg bekerült az internet „történelemkönyvébe”. Ekkortájt alakult ki egy egész iparág olyan tanácsadók és más szakemberek jóvoltából, akik egyetlen célja az volt, hogy minél magasabb rangsorolást érjenek el ügyfeleik tartalmai számára.

Amikor valaki megpróbálta levédeni a SEO kifejezést

A SEO korai éveiben gyakori volt a kulcsszóhalmozás és más black hat taktikák, amelyekkel egyes keresőoptimalizálási szakemberek próbáltak rangsorolási előnyt szerezni ügyfeleik vagy saját tartalmaik számára.

2007-ben aztán Jason Gambert (akiről a mai napig nem tudni, hogy egy valóban létező személy volt-e) megpróbálta megszerezni a SEO kifejezés védjegyét. Gambert állítólag a keresőoptimalizálás becsületét akarta megőrizni, illetve megvédeni az internetező felhasználókat a fogyasztókra vadászó cégektől.

A tartalommarketinges és SEO közösség érthető módon nem igazán rajongott az ötletért, ahogyan az Egyesült Államok szabadalmi hivatala sem, ami 2008-ban visszautasította a kérelmet.

A SEO és a Google hajnala

Habár a SEO, mint gyakorlat a Google létrejötte előtt alakult ki, a Larry Page és Sergey Brin által kifejlesztett keresőmotor már közel két évtizede elválaszthatatlan a keresőoptimalizálás fogalmától. Annak ellenére ugyanis, hogy a SEO kapcsán gyakran emlegetjük a „keresőmotorokat”, az esetek túlnyomó többségében mindenki rögtön a Google-ra (és csak arra) gondol, ha ezzel a kifejezéssel találkozik. A Google egy meghatározó tényező a SEO történetében, hiszen a keresőmotorhasználat közel 90%-a ezen a platformon zajlik.

Az egyik fő ok, amiért a Google-nak sikerült felülkerekednie az akkoriban használt keresőmotorokon (Yahoo, AltaVista, Dog Pile, Infoseek, Ask Jeeves stb.) az volt, hogy sokkal jobb minőségű keresőtalálatokat kínált, mint az alternatívák. Ez egy sajátos módszernek volt köszönhető, amelyet a cég azóta is igyekszik folyamatosan tökéletesíteni.

Hogyan fejlődött a SEO az évtizedek során?

Mivel a Google mindig is meghatározó szerepet játszott a SEO működésében, az iparág legfontosabb eseményei szinte mind a keresőmotor algoritmusfrissítéseihez köthetők. Ha tehát valaki szeretné nyomon követni, hogy miként fejlődött a keresőoptimalizálás, akkor valójában annak kell utánajárnia, hogy hogyan alakult a hagyományos keresés az elmúlt években, és mely kritériumok váltak fontosabbá.

A Google létrejötte óta számtalanszor frissítette az algoritmusait, hogy új funkciókkal bővítse a keresőjét vagy jobb minőségű találatokat kínáljon a felhasználóknak. Ezek a frissítések a mai napig rendszeresen történnek. A frissítések többségéért Matt Cutts felelt, aki 2001-től 2016-ig dolgozott a Google-nél a webspam csapat vezetőjeként és keresőmérnökként.

Minden algoritmusfrissítésben agyvérzéshez vagy pezsgőbontához vezethet nálunk, SEO szakembereknél, ugyanis a nagyobb változtatások látványosan átrendezhetik a keresőtalálati oldalakat, vagy akár teljesen el is tüntethetnek egyes webhelyeket a találatok közül.

Hogyan változtatta eddig a Google az algoritmusait?

A SEO történetét javarészt tehát a Google algoritmusfrissítései diktálták. A Google célja ezekkel a frissítésekkel mindig az, hogy „relevánsabb” találatokat jeleníthessen meg a felhasználók számára. A frissítések általában három fő célja lehet (egyszerre akár több is ezek közül):

• spam és black hat taktikák hatástalanítása
• friss, releváns, helyi tartalmak előtérbe helyezése
• releváns találatok megjelenítése a szemantikus keresésekre

A keresés evolúcióját vizsgálgatva láthatóvá válik, hogy hogyan váltak egyre kifinomultabbakká a Google módszerei. Azt is megfigyelhetjük, hogy miként épülnek egymásra a különböző algoritmusok. Továbbá nem mindig csak új algoritmusok jönnek létre – gyakran a már meglévők is megújulnak. Tehát meglehet, hogy egy adott algoritmus már több, mint tíz éve létezik, de még mindig fontos szerepet játszik a Google működésében.

Íme néhány kulcsfontosságú algoritmusfrissítés a Google történetéből:

• 1996 – PageRank: A PageRank Larry Page és Sergey Brin közös projektje volt, ami később a Google, mint keresőmotor alapjává vált. A PageRank különböző szempontok (pl. egy domain hírneve, visszahivatkozásai stb.) szerint minősítette a weboldalakat, és habár fejlettebb volt, mint az akkoriban népszerű keresőmotorok algoritmusai, eleinte még nagyon könnyen ki lehetett játszani bizonyos black hat taktikákkal.
• 2003 – Florida: Ez volt a Google első nagyobb algoritmusfrissítése. Olyan webhelyeket igyekezett kiszűrni, amelyek számos rossz minőségű linkkel rendelkeztek. A frissítés novemberben lépett életbe, épp az ünnepi bevásárlási szezon kellős közepén, és óriási port kavart a weben. A probléma csak az volt, hogy számos valójában jó minőségű webhely tévesen kapott rossz minősítést az algoritmustól, ami sok kisebb cégnek is jelentős károkat okozott. A Google azonban ezzel megtette az első lépést a linkelemzés ösvényén, ami egy fontos fordulópont volt a SEO történetében.
• 2004 – TrustRank: A TrustRank algoritmus folytatta azt, amit a Florida elkezdett, és a különféle spam, illetve black hat taktikákat igyekezett hatástalanítani. Ez az algoritmus a domainek megbízhatóságát igyekezett megállapítani, hogy jobb minőségű találatokat kínálhasson a felhasználóknak.
• 2010 – Caffeine: Ezzel az algoritmussal új erőre kapott a Google, ugyanis innentől kezdve nagyobb kapacitással volt képes indexelni a webes cikkeket. Ennek köszönhetően több friss találat jelent meg a keresésekben.
• 2011 – Panda: A Panda algoritmus feladata az volt, hogy jobb minőségű (pl. hírügynökségi) webhelyeket mutasson a kereső felhasználóknak. E mellett a tartalomfarmok hatékonyságát is igyekezett csökkenteni, amelyek tele voltak sekély, rossz minőségű cikkekkel.
• 2011 – Freshness: Habár léteznek olyan tartalmak az interneten, amelyek örökzöldek (pl. egy recept), a többségük azért rendszeres frissítésekre szorul, hogy releváns maradjon. A Google Freshness („Frissesség”) algoritmusa nevéhez hűen az új, releváns tartalmakat helyezte előtérbe a Ceffeine sikerére építve.
• 2012 – Penguin: A Penguin szintén a spam jellegű webhelyeket vette célba, és kifejezetten azokra a tartalmakra összpontosított, amelyek nem éppen tiszta technikákkal próbáltak jobb rangsorolást elérni. Ilyenek voltak például azok a webhelyek, amelyek számos visszahivatkozást kaptak csak azért, hogy tekintélyesebbnek tűnjenek a Google szemében (ironikus, ugye)?
• 2013 – Hummingbird: Ez az algoritmus egy komoly fordulópont volt a Google és a SEO történetében. A Hummingbird már sokkal jobban „értette” a szöveges tartalmakat és képes volt megkülönböztetni egymástól a természetesen megfogalmazott szövegeket, illetve a kulcsszókkal teletöltött tartalmakat. A Google ezzel lefektette a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvfeldolgozás alapjait az algoritmusában, amelyekre később további funkciókat épített fel.
• 2015 – Mobilegeddeon: Ez a frissítés kifejezetten azoknak a webhelyeknek kedvezett, amelyeket korábban mobileszközökre is optimalizáltak. A Google már korábban is felfigyelt rá, hogy egyre többen keresnek mobileszközökről, és ezeknek a keresőknek is szeretett volna olyan találatokat mutatni, amelyek pozitív felhasználói élményt nyújtanak látogatóiknak. 2013-ban csupán a keresések 20%-a történt mobilkészülékeken, 2021-re azonban ez az arány 63%-ra nőtt.
• 2015 – RankBrain: A RankBrain a Google egyik legfontosabb frissítése volt, ami működésében szorosan kötődött a Hummingbirdhöz. Fő feladata az volt, hogy értelmezze, mit akar megkeresni a felhasználó, még akkor is, ha az illető nem használt „idézőjeleket” a lekérdezésében. Egy másik óriási lépés a természetes nyelvfeldolgozás ösvényén, aminek többek között a helyi keresésekre is jelentős hatása volt.
• 2016 – Possum: A Google Possum a helyi keresőtalálatokra összpontosított, és lehetőséget nyújtott a helyi cégek számára, hogy közvetlenebb kapcsolatba léphessenek közönségükkel. A Possumnak köszönhetjük azt, hogy a rákeresünk a „pizzák” kifejezésre, akkor a környék pizzériái jelennek meg a legelső találatok között, nem pedig valamilyen közönséges cikk az olasz konyháról.
• 2017 – Fred: 2017-ben csúnya valóságra ébredtek az olyan webhelyek tulajdonosai, amelyek black hat SEO taktikákra támaszkodtak, hogy előnyhöz jussanak a keresőtalálatok között. Ez a frissítés azokra a domainekre is csapást mért, amelyek tele voltak hirdetésekkel, és e mellé csak nagyon kevés valódi tartalmat kínáltak.
• 2018 – Medic: Az emberek rendszeresen fordulnak a Google-hoz egészségügyi problémákkal kapcsolatban, így a keresőmotor számára nagyon fontos, hogy megbízható, hiteles, szakmailag pontos forrásokat jelenítsen meg a felhasználóknak. Ez volt a Medic frissítés feladata, ami előtérbe helyezte a tekintélyes egészségügyi webhelyek tartalmait a keresőtalálatok között.
• 2019 – BERT: A BERT szintén a Hummingbird által lefektetett alapokra épült fel, és több figyelmet fordított a keresőszándékra, illetve a hosszabb kulcsszókra. A BERT-nek köszönhetően relevánsabb, jobb minőségű találatok jelentek meg a felhasználóknak.
• 2023 – Gemini: A Gemini a Google első nagyobb generatív és egyéb AI feladataiért felelt. Célja az volt, hogy az összetettebb kereséseket is tudjon értelmezni, érthető válaszokat tudjon generálni és képes legyen társalogni a felhasználókkal.

A BERT fejlődése

A BERT egy különösen érdekes algoritmusfrissítés volt a Google történetében, aminek a fejlődését érdemes részletesebben is megismerni.

2019. december: A BERT bővítése

2020. január: A tartalomrészletek rangsorolása

A Google a tartalomrészletek rangsorolásáért felelős rendszerébe is „beépítette” a BERT-et. Ez a frissítés lehetővé tette a Google számára, hogy egy weboldal tartalmainak részleteit is képes legyen hatékonyabban értelmezni és rangsorolni. A keresőmotor így hosszabb tartalmakból is vissza tudta keresni a felhasználók számára releváns részeket.

2021. november: Fejlettebb nyelvfeldolgozás

A Google ismét továbbfejlesztette a BERT-et, hogy képes legyen értelmezni az árnyaltabban megfogalmazott, összetett kereséseket. Hatékonyabbá vált például a társalgási stílusban megírt lekérdezések és a kontextusban gazdag fogalmazással megírt szövegek feldolgozása, javítva ezzel a keresőélményt.

2022. március: Többnyelvű fejlesztés

A BERT tudása további nyelvekkel és regionális nyelvjárásokkal bővült, így világszerte jóval több felhasználó láthatott relevánsabb találatokat a kereséseikre.

2023. április: Integráció a Google AI rendszereivel

A Google 2023-ban bejelentette, hogy sikerült még jobban integrálni a BERT-et a keresőmotor AI ökoszisztémájába. Ez a frissítés mind a BERT teljesítményét javította, mind pedig azon AI technológiákét, amelyeken a Google dolgozik.

Google Gemini

Habár Magyarországon még nem került bevezetésre, egyes területeken és nyelveken a felhasználók már találkozhattak a Google Kereső tetején megjelenő, mesterséges intelligencia által generált szöveges válaszokkal.

Ezt a funkciót a Google Gemini szolgáltatja, ami egy különböző fejlett AI modellekből álló kollekció a Google DeepMind fejlesztésében. A Geminit hivatalosan 2023 december ében mutatta be a Google.

A Gemini a Google korábbi AI modelljeiből állt össze, csak éppen egy fejlettebb formában és új névvel. Ezek a modellek többek között a természetes nyelvfeldolgozásra és a lekérdezések értelmezésére összpontosítanak.

Az AI találatok megjelenésével sok SEO szakemberben merült fel a kérdés, hogy mi lesz így a keresőoptimalizálással.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az AI válaszok nem jelennek meg minden keresésre, még azokon a nyelveken sem, amelyeken ez a funkció támogatott. Csak az olyan keresésekben találkozhatnak velük a felhasználók, amelyekre ebben a formátumban lehetséges logikus, érthető, összeszedett válaszokat generálni.

A Gemini azonban nem csak egy generatív AI, hanem a keresőalgoritmushoz is hozzáadták. A Gemini korszerű nyelvértelmező funkciójának segítségével a Google még pontosabban képes azonosítani a keresések szándékát. Mint mindig, ez is azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók relevánsabb találatokat kaphassanak kereséseikre.
Továbbra is megéri tehát ügyelni a minőségre, hiszen a Gemini minden eddiginél hatékonyabban képes azonosítani az igazán hasznos, releváns tartalmakat.

Hogyan befolyásolja a SEO története a SEO jövőjét?

Mik a SEO alapvető elemei?

Kulcsszókutatás

Az olyan kifejezések azonosítása és összegyűjtése, amelyekre az emberek rákeresnek az interneten. Ehhez ismerni kell a keresőszándékot és ki kell választani azokat a kifejezéseket, amelyeknek közük van ahhoz a témához, amiről beszélni szeretnél. Ehhez számos ingyenes és fizetős kulcsszókutató eszközt használhatsz.

On-page SEO

Az on-page SEO a webhelyen található elemek optimalizálását jelenti. A tartalom, a meta tagek, a kanonikus címkék, az URL, a belső hivatkozások és még sok más is ide tartozik.

Off-page SEO

Az off-page SEO a webhelyen kívül végzett optimalizálási taktikák gyűjtőneve. A visszahivatkozások megszerzése, a közösségi jelenlét megerősítése, a Google Cégprofil adatlap kitöltése mind ide tartoznak. Ezen taktikák célja az, hogy hitelesebbé, tekintélyesebbé tegyék webhelyedet a keresőmotorok szemében.

Technikai SEO

A technikai SEO a „kulisszák mögötti” optimalizálásra utal. A webhely gyorsasága, a biztonságos böngészés (HTTPS), a mobilbarát jelleg mind befolyásolják a felhasználói élményt, ami egy kulcsfontosságú rangsorolási tényező.

Ez persze csupán egy nagyon rövid áttekintés a tartalmak létrehozásáról és optimalizálásáról. A SEO-nak továbbá fontos része a teljesítmény nyomon követése is, többek között a rangsorolás és a konverziós arányok mérésével. Ehhez szintén számos eszközt igénybe vehetsz, habár a Google Analytics és Search Console minden webhelyen nélkülözhetetlennek számítanak (és teljesen ingyenesek is).
 

Mit tehetek azért, hogy tartalmaim a jövőben is optimalizáltak maradjanak?

A Google folyamatosan frissíti és bővíti algoritmusait. A változtatások napi szinten történnek, nagyobb frissítésekre pedig évente néhány alkalommal lehet számítani.

A Google hivatalos (és nem túl hasznos) tanácsa mindig az, hogy próbálj minél jobb tartalmakat készíteni és jó felhasználói élményt nyújtani célközönségednek. Ha szeretnél többet tudni róla, hogy mit tekint „jó” tartalmaknak a Google, akkor érdemes megismerkedni az E-E-A-T keretrendszerrel.

Ha tartalmaid teljesítményének ellenőrzésekor azt veszed észre, hogy kevesebb organikus forgalmat kapsz a megszokottnál, akkor ne ess pánikba. Meglehet, hogy a Google egyik frissítése áll a háttérben, és tartalmaidnak változtatásokra lesz szüksége.

Szerencsére, ha tartalmaid:

• igényesen megírtak,
• megfelelő technikai SEO-val rendelkeznek,
• releváns, alaposan kutatott kulcsszókat használnak,
• és választ adnak a felhasználók kérdéseire,

akkor forgalmad idővel visszatér majd, és a következő frissítéskor még javulhat is.

Ne feledd, hogy a SEO egy hosszú projekt. Az eredmények néha látványosan gyorsak, de az esetek többségében jóval több időre lesz szükség, hogy a változások láthatókká váljanak. Éppen ezért a SEO-ban a negyed-, fél- vagy akár egyéves jelentések gyakran többet érhetnek, mint a havi elemzések.