Melyik átirányítást használjam?

SEO szakemberként vagy webhelytulajdonosként előbb vagy utóbb kénytelen leszel átirányításokat létrehozni. Valahányszor törölsz egy oldalt, megváltoztatsz egy URL-t, vagy új domainre váltasz, át kell irányítanod régi URL-jeidet egy újra. Az URL-ek átirányítása a SEO szempontjából is nagyon fontos feladat, de elsőre kissé ijesztő lehet.

Mit jelentenek a különböző átirányítások?

Az átirányítások azt jelzik egy keresőmotor (vagy egy felhasználó böngészője) számára, hogy egy keresett URL tartalma átmenetileg vagy véglegesen másik címre költözött át. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik átirányítást használod, ezek ugyanis komoly hatással lesznek seo-dra Az alábbiakban megismerkedhetsz a különböző átirányítási módszerekkel, és hogy mikor melyiket ajánlott használni.

 

Miért van szükség átirányításokra?

Az átirányításokat általánosságban érdemes elkerülni, de ha mindenképpen muszáj átirányítanod URL-jeidet, akkor fontos, hogy megfelelően tedd azt. Az URL-ek átirányítása valójában egy teljesen általános webhely-karbantartási feladat, amit minden webmesternek és seo szakembernek ismernie kell.

 

Az átirányításokra többféle okból is szükség lehet – ezek a leggyakoribbak:

  • Töröltél egy oldalt vagy bejegyzést
  • Frissítettél vagy megváltoztattál egy tartalmat úgy, hogy url-változásra is szükség volt
  • Kulcsszó kannibalizációs problémákat oldottál meg
  • Új domainre költöztetted webhelyedet
  • El akarod hagyni a www-t webhelyed címéből
  • Engedélyezted a permalinkeket a wordpress rendszerében
  • Webhelyeket egyesítesz
  • Másik cms-re váltasz
  • Más url szerkezetre váltasz

 

A HTTP állapotkódok és az átirányítások

Hogy megértsd az átirányítások működését, és tudd, hogyan befolyásolhatod, hogy mivel válaszol a szerver egy böngészőnek (vagy keresőmotornak), meg kell ismerkedned néhány HTTP állapotkóddal.

 

A HTTP állapotkódok olyan fix számkódok, amiket a szerver a böngészőnek küld, miután az lekért róla egy dokumentumot (általában egy weboldalt). Számos állapotkód létezik, úgymint 200, 301, 404 vagy 503 – mindegyiknek megvan a maga jelentése, amit a böngésző értelmezni tud. A 404-es állapotkód például azt jelenti, hogy a kért oldal nem található meg az adott URL-en. Az 503-as állapotkód azt jelenti, hogy a szerver átmenetileg nem működik (nem lehet csatlakozni hozzá), például egy karbantartás vagy túl nagy forgalom miatt.

 

Ahhoz, hogy webhelyed gond nélkül működhessen, ismerned kell a HTTP állapotkódokat. Ebben a korábbi lapszemlében erről is olvashatsz.

 

Az átirányítások fajtái

Az átirányításoknak több fajtája is van, és mivel gyakran kell majd használnod őket, érdemes megjegyezni, hogy melyik mit jelent és csinál:

  • 301 – végleges
  • 302 – megvan
  • 307 – átmeneti

 

Érdemes még észben tartani a 410-es („tartalom törölve”) és a 451-es („tartalom jogi okokból nem érhető el”) kódokat is, amelyek, habár nem átirányítások, hasznosnak bizonyulhatnak.

 

301 – Végleges átirányítás

A 301 az egyik leggyakoribb átirányítás, amit akkor kell használni, ha egy végérvényesen átköltöztetett, vagy törölt URL-t szeretnél átirányítani. Szintén 301-es átirányításokat kell használni, ha megváltoztattad webhelyed permalink szerkezetét.

 

A 301-es kód azt jelzi a keresőmotorok robotjai (és a böngészők) számára, hogy a kért oldal többé nem található meg az adott URL-en, ezért ne is indexeljék azt. Ha nem megfelelően állítasz be egy átirányítást, akkor a keresőmotorok és felhasználóid is 404-es hibaoldallal találhatják szembe magukat, ami sem felhasználói élmény, sem SEO szempontjából nem jó jel.

 

Mivel a 301-es átirányítás véglegesnek minősül, csak akkor használd, ha biztos vagy benne, hogy soha nem lesz szükséged az előző URL-re (tehát ha más tartalomhoz sem szeretnéd felhasználni a jövőben). Ha a jövőben még szükséged lehet az előző URL-re (visszaköltözik rá a tartalom, vagy új tartalommal töltöd fel, stb.), akkor 302-es átirányítást használj (erről lejjebb bővebben).

 

A 301-es átirányításokról továbbá fontos tudni, hogy minden linkértéket átörökítenek az új URL-re a régiről, így az új URL SEO „ereje” megegyezik majd az előző URL-ével.

 

A Yoast SEO Premium többek között átirányítás-kezelővel is rendelkezik, ezért érdemes kipróbálni, ha wordpress webhelyet használsz.

 

302 – Megvan

A 302-es egy félreértett átirányítás, és gyakran használják átmenetiként. Ez a kód valójában azt jelenti, hogy a kért tartalom megtalálható a szerveren, csak éppen egy másik URL-en van. Azonban a 302-es állapotkód nem részletezi, hogy ennek mi az oka. Ha átmenetileg egy másik URL-re szeretnéd küldeni webhelyed látogatóit, de az eredeti URL-t a későbbiekben használni szeretnéd, akkor 302-es átirányítást ajánlott használni.

 

Mivel a 302-es átirányítás csak átmeneti, a Google ezt úgy értelmezi majd, hogy idővel visszatérsz majd hozzá. Ennek köszönhetően a linkérték sem teljesen örökítődik át az új URL-re. Továbbá, ha túl sokáig hagysz meg egy 302-es átirányítást, a google egy idő után 301-esként kezdheti kezelni azt, és az összes linkértéket átörökíti az új címre.

 

307 – Átmeneti

A 302-eseket gyakran használják átmeneti átirányításokként, azonban a HTTP 1.1 megjelenésével már a 307-es állapotkód jelzi az átmeneti átirányításokat. Míg a 302-es átirányítások nem árulják el, hogy miért van másik URL-en a tartalom, addig a 307-es átirányítások konkrétan azt jelzik a keresőmotorok robotjainak, hogy csak átmeneti átirányításról van szó, és a tartalom idővel visszakerül majd az eredeti címére. Az állapotkód üzenete szerint a tartalom idővel visszakerülhet, tehát továbbra is ezen az eredeti URL-en kell keresni a tartalmat.

 

Ha tehát átmeneti átirányítást tervezel, és a tartalom később visszakerül majd eredeti címére, akkor 307-es átirányítást haználj.

 

Egyéb fontos állapotkódok (nem átirányítások)

Ez a két állapotkód nem átirányítást jelez ugyan, de hasznosak lehetnek webhelyed hétköznapi karbantartása során. Ezek a kódok lényegében azt kommunikálják, hogy „Egyszer volt valami ezen a címen, de már nincs”.

 

410 – Tartalom törölve

A 404-es oldalak a webhelyek legsúlyosabb problémái közé tartoznak, és ha rápillantasz google Search Console jelentéseidre, akkor jó eséllyel saját portádon is találsz majd néhányat. A 404-es hibákat mindig gyorsan javítani kell, hiszen a Google a hanyag karbantartás jeleként tekint rájuk, a felhasználók pedig könnyedén összezavarodnak, ha találkoznak egyel (és rögtön el is hagyhatják webhelyedet). A 404-es hibák gyakran akkor fordulnak elő, amikor a lekért oldal törölve lett az adott URL-ről anélkül, hogy átirányították volna.

 

Irányítsd át a 404-es állapotú oldalra érkező forgalmat egy 301-essel egy másik, kapcsolódó tartalomra, vagy legalább a főoldalra. Egy másik módszer konkrétan közölni a felhasználókkal és a keresőmotorokkal, hogy a kért URL szándékosan lett törölve – ezt jelenti a 410-es állapotkód. Onnantól kezdve a keresőmotorok nem fogják próbálni feltérképezni az oldalt, és törlik az indexükből az URL-t.

 

451 – Tartalom jogi okokból nem érhető el

Ha egyszer abba a kellemetlen helyzetbe kerülsz, hogy jogi okokból törölnöd kell egy oldalt webhelyedről, akkor jelezd ezt a keresőmotoroknak egy 451-es állapotkóddal. Ez azt jelenti, hogy volt itt valaha valamilyen dokumentum, és képes lettél volna eleget tenni a lekérésének, de jogi okokból nem teheted meg.

 

REGEX átirányítások

Ha profi SEO szakember vagy, és összetettebb átirányításokat kell végezned, akkor REGEX átirányításokra lehet majd szükséged. A fent tárgyalt egyszerű átirányítások egy URL-t egy másik URL-re irányítanak át. A REGEX átirányítások segítségével azonban például meghatározhatsz egy átirányítást, ami egy egész csoportnyi URL-t átirányítanak egy adott URL-re, ha tartalmaznak egy bizonyos kulcsszót.

 

Ez hasznos lehet, ha nagyobb SEO projektekkel van dolgod, azonban csak akkor használj REGEX átirányításokat, ha pontosan tudod, hogy mit csinálsz, különben egész webhelyeket tehetsz tönkre velük.

 

Írta: Mocsonoky Csaba | A cikk forrása eredetileg angol nyelven jelent meg a Yoast.com-on: https://yoast.com/which-redirect/

Kiemelt területeink