Mi az a cyberbullying? Mit jelent az internetes zaklatás?

Az ACAS az alábbi definíciót fogalmazza meg a bullying kifejezésre:

„Offenzív, fenyegető, ártó szándékú vagy inzultáló viselkedés, a hatalom kihasználása vagy azzal való történő visszaélés olyan módon, amely célja az elszenvedő fél aláaknázása, megalázása, rágalmazása vagy megsebesítése.”

Megjegyzés: Habár bizonyos körülmények között fontos lehet különbséget tenni a bullying és a zaklatás között, jelen kontextusban ezt a két kifejezést felváltva használjuk majd.
A cyberbullying tehát olyan, általában egy személy ellen irányuló „zaklatás”, ami valamilyen digitális közegben, tehát az interneten, telefonos alkalmazásokban, vagy akár SMS-ben is történhet, eszközei pedig a számítógépek, az okostelefonok és a táblagépek.
A cyberbullying leggyakoribb formája privát, kompromittáló, kínos felvételek és információk nyilvánosságra hozása a kiszemelt áldozatról. Jó (és sajnos nagyon szomorú) példa erre, hogy valakiről egy házibuliban ittas állapotban videót vagy képeket készítenek, amit aztán ártó szándékkal minél több emberrel megosztanak, vagy akár nyilvánosan fel is töltik az internetre. A cyberbullying sajnos gyakran fenyegetésben is megnyilvánulhat, és akár a törvénysértés határát is átlépheti.

Hol történik a cyberbullying?

A „kiberzaklatásra” minden olyan platformon és eszköz nyitott, amin keresztül a felhasználók másokkal is kommunikálhatnak az interneten. A cyberbullying leggyakoribb eszközei és felületei a következők:

• Közösségi média (Facebook, Twitter, Instagram, TikTok stb.)
• Szöveges üzenetküldő platformok (Messenger, WhatsApp stb.)
• Online chatszobák
• Email
• Online játékok

A cyberbullying főbb veszélyei

A közösségi média fontos szerepének, és a digitális kommunikáció nélkülözhetetlen jelenlétének köszönhetően az interneten megosztott bejegyzések, képek, videók, hozzászólások általában ismerősök vagy a nyilvánosság számára is megtekinthetők a különböző platformokon.

Minden tartalom, amit egy személy (legyen az egy felnőtt vagy egy gyermek) megoszt magáról, legyen az személyes információ, vagy félreérthető, kompromittáló tartalmak, hozzájárul az adott illető online hírnevéhez. Ezek az információk (főleg, ha nyilvánosak) könnyedén hozzáférhetők az ismerősök, iskolák és munkaadók számára is.

A cyberbullying sajátos jellemzői:

• Folytonosság: A digitális készülékek lehetővé teszik számunkra, hogy a nap 24 órájában azonnal és folyamatosan kommunikálhassunk ismerőseinkkel, azonban ezek a 24/7-es kommunikációs csatornák adnak lehetőséget cyberbullyingre is.
• Véglegesség: Az elektromos kommunikációk nagy része nyilvános és végleges is egyben. Jó példa erre a közösségi média, ahol a bejegyzések törölhetők ugyan, de ez nem sokat ér, ha valaki időben lementi őket, és később felhasználja azokat a kiszemelt illető megzsarolására vagy zaklatására. A feledésbe merülő bejegyzések továbbá évekkel később felbukkanhatnak, amikor egy munkaadó vagy iskola ellenőrzi a jelentkezők online lábnyomát.
• Nehezen észrevehető: Sok felnőtt és tanár számára észrevétlenül zajlik az efféle digitális zaklatás, hiszen nem csak nyilvánosan, hanem privát kommunikációs csatornákon is történhet.

Ebből következik, hogy a cyberbullying egy afféle kétélű fegyver – egyrészt árt azoknak, akiket a zaklatók kiszemelnek maguknak (extrém esetekben az áldozatok az öngyilkosságban látják az egyetlen kiutat a megaláztatásból), másrészt a zaklatók is rosszul járhatnak, ha évekkel később találnak rá leendő munkaadóik vagy iskoláik ezekere a szándékosan ellenséges megnyilvánulásokra az interneten.
 

Cyberbullying statisztikák

• Azok a fiatalok (10-16 év), akik szexuális tartalmakhoz fértek hozzá, vagy osztottak meg cyberbullying jellegű vagy erőszakos képeket 50%-kal nagyobb eséllyel gondolkodtak az öngyilkosságon. (JAMA Network Open, 2021 szeptember)
• Egy 2020 júniusa és augusztusa között végzett, több, mint 6000 10-18 éves korú résztvevős tanulmány rávilágított, hogy a gyermekek nagyjából 50%-a tapasztalta már meg valamilyen formájában a cyberbullyinget. A 11 európai országban végzett felmérés szerint a COVID-19-es lezárások előtt zaklatott gyermekek 44%-a állította, hogy a lezárások kezdete óta többször tapasztalták a cyberbullyinget. (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), 2021 február)
• A COVID-19-es lezárások kezdete óta 70%-kal nőtt a zaklatás és a gyűlöletbeszéd mennyisége a tizenéves és fiatalabb gyermekek köreiben. (DigitalTrends.com, 2020 április)
• A tanárok szerint a cyberbullying az első számú biztonsági aggályuk az iskolákban, állítja egy Google felmérés. (2019 január)
• 30 országban 3-ból 1 fiatal állítja, hogy voltak már korábban cyberbullying áldozatai. 5-ből 1 közülük kerülte az iskolát cyberbullying és fizikai erőszak miatt. (UNICEF, 2019 szeptember)
• Azok a gyermekek és 25 év alattiak, akik cyberbullying áldozataivá válnak kétszer valószínűbb, hogy önbántalmazásra vagy öngyilkosság mellett döntenek. Még az elkövetők között is megnő az öngyilkos gondolatok és viselkedés aránya. (Swansea University, Egyesült Királyság, 2018 április).
• Safety.net, 2018 február - legfontosabb eredmények:

1. A fiatalok 47%-a kapott már fenyegető vagy illetlen üzeneteket az interneten.
2. A gyermekek és fiatal felnőttek hosszabb ideig használják a közösségi médiás platformokat, és több profiljuk is van.
3. A 13 éves kor alattiak köreiben gyakori a közösségi média használata.
4. Kapcsolat van a közösségi média intenzív használata és a mentális egészségügyi problémák között.
5. A jelenleg mentális egészségügyi problémákkal küszködő gyermekek 68%-a állította, hogy az elmúlt évben cyberbullying áldozataivá váltak.

• A tizenévesek többsége tapasztalta már valamilyen formában a cyberbullyinget. Az USA tizenéveseinek 59%-át zaklatták már az interneten, és hasonló arányuk állítja, hogy ez egy komoly probléma a velük egykorúak számára. (Pew Research Center, 2018 szeptember)
• Több fiatal (42%) tapasztalt cyberbullyinget az Instagramon, mint bármely más platformon, amit a Facebook (37%) követ a rangsorban. A harmadik a Snapchat lett (31%). Habár a felmérés résztvevői a YouTube-ot használják a leggyakrabban, a videós közösségi platform csupán a jelentett cyberbullying 10%-ért felelős. A válaszadók 71%-a állította, hogy a közösségi médiás platformok nem tesznek eleget a cyberbullying ellen. (Ditch the Label, 2017 július)
• A fiatal generációk 71%-a állítja, hogy aggasztja a cyberbullying. (Reportlinker, 2017 június)
• Egy jelentés szerint a 12-17 éves diákok 33,8%-a volt már cyberbullying áldozata élete során. 11,5%-uk állította, hogy részt vett már effajta zaklatásban. (Cyberbullying Research Center, 2016 november)
• A 15-29 éves kanadai internetezők 17%-a állítja, hogy volt már cyberbullying vagy cyberstalking („kiberkövetés”) áldozata az elmúlt 5 évben. (Statistics Canada, 2016 december)
• Cyberbullying Research Center, 2015 május:

1. Egy szúrópróbaszerűen végzett kutatás válaszadóinak 14%-a vallotta be, hogy részt vett egy másik személy „cyberbullyingjában”. A cyberbullying leggyakoribb formájának a szóbeszéd híresztelése bizonyult szöveges üzenetek vagy emailek formájában. 
2. A lányok (40,6%) gyakrabban válnak cyberbullying áldozatává, mint a fiúk (28,8%). A lányok inkább a közösségi médián aktívak, míg a fiúk online játékokban vesznek részt szívesebben.
3. Egy, közép-nyugat amerikai 11-15 évesekkel végzett véletlenszerű felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 34%-a vált már cyberbullying áldozatává élete során.

• A McAfee egyik kutatásából kiderült, hogy a tizenévesek 87%-a volt már a cyberbullying szemtanúja. (McAfee, 2014)
• Cox, 2014:

1. A tizenévesek 54%-a volt már cyberbullying szemtanúja a közösségi médián
2. A cyberbullyinget elszenvedő tizenévesek 60%-a vallja be egy felnőttnek, hogy mi történt vele (a felmérést előző évben ez az arány 40% volt).
3. A tizenévesek szerint az alábbi okokból zaklatták őket az interneten: megjelenés (61%), intelligencia/iskolai teljesítmény (25%), rassz (17%), szexualitás (15%), anyagi helyzet (15%), vallás (11%), egyéb (20%).

• Janine M. Zweig, Ph.D., Meredith Dank, Ph.D., Pamela Lachman, Jennifer Yahner, 2013 augusztus:

1. A közösségi médiát használó tizenévesek 25%-a állította, hogy volt már olyan helyzetben, amely személyes konfrontációig fajult.
2. 13%-kal fordult már elő, hogy féltek másnap bemenni az iskolába.
3. 12%-t illették gúnynevekkel SMS-en keresztül más diákok.
4. 11%-k kapott már olyan üzenetet, ami kifejezetten az érzéseiket próbálta megbántani.
5. 8%-k állította, hogy fizikai tettlegességig fajultak a dolgok egy közösségi platformon történt dolog miatt.
6. 6%-k- kapott már olyan azonnali/chat üzenetet, ami kifejezetten az érzéseiket próbálta megbántani.
7. 4% számolt be arról, hogy valaki olyasmit töltött fel a profiljára, amivel kifejezetten az érzéseiket próbálta megbántani.
8. 3% számolt be arról, hogy rosszindulatú emailt kapott már más diákoktól.

• Az online fiatalok köreiben világszerte 8-17 éves korban is jelen van az online bullying. (Microsoft, 2012 június)
• PEW Research Center, 2011 november – Azon tizenévesek, akik voltak már ártó szándékú viselkedés szemtanúi a közösségi médián:

1. 95%-ban azt állítják, hogy mások figyelmen kívül hagyták ezt a fajta viselkedést, és 55%-k gyakran találkozik ezzel a jelenséggel;
2. 66%-ban azt állítják, hogy látták már, hogy mások is csatlakoznak a zaklatáshoz, és 21%-k maguk is így tettek;
3. 90%-ban azt állítják, hogy figyelmen kívül hagyták ezt a fajta viselkedést a közösségi médián, és 35%-k rendszeresen így tett.
4. Az amerikai (USA) szülők csupán 7%-át aggasztja a cyberbullying, annak ellenére, hogy a tizenévesek 33%-át érinti ez a probléma.

• American Osteopathic Association, 2011:

1. A 13-17 évesek szülőinek 85%-a állítja, hogy gyermekének van valamilyen közösségi médiás fiókja.
2. A szülők 52%-át aggasztja, hogy gyermeke cyberbullying áldozatává válhat a közösségi hálózatokon.
3. 6-ból 1 szülő tudja, hogy gyermeke korábban cyberbullying áldozata volt egy közösségi hálózaton.

• Egymillió gyermek vált zaklatás, fenyegetés vagy vált más jellegű cyberbullying áldozatává az elmúlt év során a Facebookon (Consumer Reports, 2011)
• Egyre gyakoribb az SMS-en keresztül történő bullying. (University of New Hampshire, 2011)

Felhasznált irodalom: https://www.stopbullying.gov/cyberbullying/what-is-it https://enough.org/stats_cyberbullying