A mesterséges intelligencia és a tartalommarketing kapcsolata

De megéri ilyen megoldásokat alkalmazni, miután a Google (pontosabban John Mueller) egyértelműen kijelentette, hogy nem szívleli a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat?

Íme a legfontosabb tudnivalók a mesterségesen előállított tartalmakról.

Az MI tartalomíró eszközök előnyei

1. Hatékony és méretezhető szövegalkotás

A mesterséges intelligenciával működő tartalomíró eszközök legnagyobb előnye, hogy sokkal gyorsabban képesek szöveges tartalmakat alkotni, mint bármilyen emberi szövegíró.

Ha a forráskutatással és a tartalom megírásával is számolunk, akkor tapasztalt szövegírónak nagyjából 30-60 percre van szüksége egy kétoldalas cikk elkészítéséhez. Egy MI eszköz néhány perc alatt végez.

Egyértelmű, hogy ezek az eszközök elképesztő hatékonyságot és méretezhetőséget kínálnak, amiből több előny is származik:
•    A felkapott témákkal kapcsolatos cikkek időszerű elkészítése
•    A tartalmak különböző nyelvekre való lefordítása a külföldi célközönségek számára
•    A platformokhoz illő, egyedi közösségi médiás tartalmak elkészítése

2. Költséghatékony megoldás

A szövegíró munkatársak ára meglehetősen magas lehet, ami persze függ a cikkek mennyiségétől, hosszától, az elkészítésükhöz szükséges szaktudástól, és így tovább.

Persze a minőségi tartalmakra sosem szabad sajnálni a pénzt, hiszen mind a Google, mind a felhasználók ezeket preferálják.
Ezzel szemben a mesterséges intelligenciával működő tartalomkészítő eszközök általában havi előfizetéssel vehetők igénybe. Az előfizetési modell általában korlátozza a generálható szavak és cikkek számát, de még így is jóval olcsóbb, mint egy vagy több cikkírót alkalmazni.

Amennyiben csak rövid, egyszerű tartalmakra van szükség, jobban megéri ezt a mesterséges intelligenciára bízni.

3. Remek ötletforrás

A szövegírók egyik legnagyobb kihívása értékes, szakmailag stabil cikkeket írni olyan témákban, amikben nincsenek igazán otthon. Ilyenkor még az ötletek megleléséhez is alapos kutatásra és keresgélésre van szükség.

Az MI szövegíró eszközök egy vázlatot kínálhatnak arról, hogy mi mindenről érdemes beszélni a tartalomban. Ilyenkor nem az egész tartalom elkészítését bízzák rájuk, csupán ötletmerítésre használják őket. Ez természetesen nagy segítség lehet az alkotói válság leküzdésében.

Az MI tartalomíró eszközök hátrányai

1. Minőségi problémák és a plágium kockázata

Habár a mesterséges intelligencia az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő modern technológia, az algoritmusok működéséhez még mindig alapos adatelemzésre van szükségük, amikhez meglévő forrásokat vizsgálnak meg.

A tartalom megfelelő hangvitelének kiválasztása és a helyes statisztikák használata csupán két olyan minőségi feladat, amiket nem lehet rábízni az MI eszközökre.

Szintén problémát okozhat a plágium gyanúja is, hiszen a keresőmotorok azt is ellenőrzik, hogy egy mennyire hasonlít egy már meglévő tartalomhoz. Sok MI eszköz más webhelyekről gyűjti majd ollózza össze a tartalmakat, némi átfogalmazással. Ez azonban sérti a Google minőségi irányelveit.

2. Alacsony minőségi besorolás a Google-tól

A Google egyik nemrégiben kiadott frissítése kifejezetten azért jött létre, hogy minél több hasznos, eredeti tartalmat helyezzen a kereső felhasználók elé, amelyeket „emberek írtak, embereknek”.

Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a Google az olyan hasznos tartalmakat preferálja, amelyeket egy hús-vér, gondolkodó ember készített, aki a fontosabb keresőoptimalizálási szempontokat is figyelembe veszi.

A Google továbbá arra is kitér a frissítés bejelentésében, hogy a tartalomírók első sorban ne a keresőmotorok számára készítsék tartalmaikat. A mesterséges intelligenciával működő eszközök általában az alapján készítik el a tartalmakat, amiket a keresőmotorok találatai között látnak – a baj csak az, hogy nem tudják, hogy miért ezek a legjobban rangsorolt találatok. A végeredmény így nem feltétlenül az emberi olvasók számára készül majd.

3. Az E-A-T hiánya

A Google minőségellenőrei az úgynevezett E-A-T szempontok alapján vizsgálják meg a tartalmak mögött álló szakértelmet, tekintélyt és megbízhatóságot.

A keresőmotor többek között ez alapján állapítja meg, hogy egy-egy találat mennyire felel meg a felhasználók számára, és a mesterséges intelligencia itt is problémákba ütközik.

Sok olvasó nem bízik meg vakon az online tartalmakban, hiszen az utóbbi időben rengeteg téves információ terjedt az interneten, gyakran szándékosan. Sokat segíthet tehát, ha az emberek tudják, hogy ki a tartalom szerzője, és hogy miért számít szakértőnek az adott témában (hány éve foglalkozik ezzel a területtel, milyen szakmai képesítésekkel rendelkezik stb.)

A mesterségesen létrehozott tartalmaknak nincs „igazi” szerzője, aki felmutathatja a bizonyítványait vagy a 20 éves szakmai tapasztalatát.

4. A kreativitás, az eredetiség és egyéb apróságok hiánya

Gyakran a kreativitás különbözteti meg egymástól az élvezetes, megosztható tartalmakat és az unalmas, száraz olvasmányokat. Mivel az MI eszközöknek nincsenek sem érzelmeik sem humorérzékük, illetve nem ismerik a ritkábban használt nyelvi sajátosságokat sem, egy valódi szövegíró sokkal emberibb, organikus tartalmakat készít majd.

Az MI inkább tartalomkészítő segéd legyen, mint szövegíró

A mesterséges intelligenciának kétségtelenül megvan a helye a tartalomkészítők eszköztárában. Fontos azonban észben tartani, hogy ezek a technológiák inkább digitális asszisztensekként hasznosak, mint „önálló” szövegírókként. Csábítóan hangzik ugyan, hogy egy MI eszköz képes egy nap alatt egy hónapra elegendő cikket előállítani, de ezen tartalmak minősége meg sem közelíti majd azokét, amelyeket egy tapasztalt, kreatív tartalomszerző készít – még ha lassabban is.

A mesterséges intelligencia sokat segíthet azonban az alkotói válság áthidalásában, a nyelvi ellenőrzésben és a témakutatásban is.