Megölheted a marketinged, ha így használod az AI-t. Ezeket kerüld el!

Megölöd a marketinged, ha így használod az AI-t. Ezeket kerüld el!

Nyilván az Ai használata nem baj, ahogy a grafikákkal sem az a baj, hogy mesterséges intelligenciát használtak hozzá. Persze mi a marketing Professzoroknál is tucatnyi AI eszközt pörgetünk a mindennapi munka során. De gondolom már sejted, a probléma az a mesterséges intelligencia ilyen típusú használatával, hogy a legtöbben pontosan ugyanarra a feladatra használják: gondolkodás nélkül kiszervezik neki a kommunikációt.

Ez a jelenség már messze nem csak a közösségi médiát érinti, a weboldalakat is elárasztotta a tartalom. Azok a cégek, amelyek elvileg ugyanazokért a buyer personákért versenyeznek, ma már szinte szóról szóra ugyanazokról a problémákról írnak és teljesen egyforma landing oldalakat építenek.

Olvastam minap Jeff Bullas nemrég megjelent cikkét, ami nagyon egyezett az én véleményemmel, mert nagyon pontosan rátapintott arra, hogy mi változott meg alapjaiban: „Régen a publikálás azt bizonyította, hogy elvégezted a munkát. Ma leginkább azt bizonyítja, hogy van egy előfizetésed.”

Néhány éve egy alapos szakmai anyag elkészítése még szűrte a piacot. Kutatni kellett, rendszerezni, írni, lektorálni – sokszor napokig dolgoztunk egyetlen anyagon. Ma egy korrektnek tűnő, kétezer szavas cikk percek alatt legenerálható. Ez egyfelől hatalmas segítség, másfelől viszont rá kell jönnünk: attól, hogy valamit gyorsan meg lehet csinálni, még egyáltalán nem biztos, hogy érdemes is. Nem ugyan az az aredménye,  mint a több napos munkánknak. 
 

A tartalomgyártás lett könnyebb, nem a marketing

Ma már tényleg bárki tud blogcikket, hírlevelet vagy látványos kreatívot gyártani. Technikailag sosem volt még ilyen egyszerű tartalmat előállítani, de ez egyáltalán nem tette könnyebbé a valódi marketingdöntéseket: azt, hogy miről, kinek, milyen ajánlattal és pontosan milyen üzleti célból kommunikálunk.

Az Ahrefs még 2025-ben vizsgált meg közel egymillió újonnan élesített angol nyelvű weboldalt, és az eredményeik szerint az oldalak közel háromnegyedében ott volt az AI keze nyoma. Nyilván ebből nem az következik, hogy ezek a tartalmak mind rosszak lennének, ez azt mutatja, hogy az AI használata teljesen hétköznapivá vált. Ahogy a jó fényképezőgép megvásárlása sem csinál senkiből profi fotóst, úgy a legújabb nyelvi modellhez való hozzáférés sem ad már versenyelőnyt, hiszen a konkurenciának is pontosan ugyanez áll a rendelkezésére.

A baj akkor van, amikor a tartalomkészítés kimerül annyiban, hogy kiadjuk a parancsot: „Írj húsz blogtémát egy szállodának”, vagy „Készíts landing oldalt egy cégvezető buyer personának”. A modell szófogadóan le fogja gyártani. Csakhogy a versenytársunk is ugyanezt a promptot használja, ugyanabból a nyilvános adatbázisból merítve. Így a végeredmény egy teljesen felismerhetetlen, arctalan massza lesz.
 

Mit nevezhetünk AI-szemétnek?

Természetesen számomra sem minden AI-val készült anyag szemét. Ezt a jelzőt azokra a tartalmakra tartogatom, amelyekből tökéletesen hiányzik a szakmai hozzáadott érték. Ezek a szövegek nyelvtanilag hibátlanok, a képek látványosak, a prezentációk szépen formázottak, mégis üresek. Igen, én sokszor elütök valamit, kaptam is ezért hideget-meleg. Lehetett bármilyen jó egy kutatásoból megírt cikk, sokan csak azt emelték ki: Hiányzott egy vessző vagy egy ékezet. De akkor is én írtam, aki ezen túl lát, és látja a szakmai tartalmat, ami értékes. Ezekben az AI szövegekben vagy akár a grafikákban nincs meg az a pici, egyedi íz, ami miatt az olvasó azt érezné, hogy ezt csak az adott cégtől, az adott szakembertől kaphatta meg.

Egy pár másik friss kutatást is olvastam: a Nature Human Behaviour vagy a Technology in Society folyóiratokban megjelent 2026-os tanulmányokat – melyek szintén rávilágítanak arra a látszólagos paradoxonra, hogy miközben a generatív AI javítja az egyéni teljesítményt, az elkészült művek közötti hasonlóság egyre nő, a nyelvi változatosság pedig csökken. A szövegek korrekté, de sterillé válnak, és közben szépen lassan eltűnik mögüle a hús-vér szakember és az a piaci tapasztalat, amit nem lehet az internetről letölteni.

Egy egyéni vállalkozónak, aki egyedül viszi a hátán az üzletet, teljesen életszerű, hogy az AI-ra támaszkodik egy facebook-poszt megírásakor. De egy komolyabb, akár több százmilliós árbevételű vállalat hatalmas hibát követ el, ha megelégszik ennyivel. Egy nagyobb szervezetnek saját adatai, ügyféltapasztalatai és mély piaci ismeretei vannak. Ha ezeket nem gyúrják bele a kommunikációba, akkor pont azt az előnyüket dobják el, amit a kisebb versenytársak képtelenek lennének lemásolni.
 

A vevők sem vakok, és a Google-t és az AI motorokat sem lehet átverni

A futószalagon gyártott, sablonos AI-kommunikáció nem technológiai probléma, hanem márkaépítési és bizalmi kérdés. A fogyasztók – ahogy azt a Gartner amerikai kutatásai is mutatják – egyre tudatosabban érzékelik a változást, és sokan kifejezetten szkeptikusak lettek azzal kapcsolatban, hogy valódi, emberi tartalmat látnak-e. A vevőnek végső soron egy dolog számít: hihető, hasznos és releváns információt kapjon. Ha egy hotel a recepciósok valós tapasztalatait és a vendégek leggyakoribb kérdéseit dolgozza fel egy cikkben, a kutyát sem fogja érdekelni, hogy a szöveg megszerkesztésében segített-e a ChatGPT.

Ugyanez igaz a keresőoptimalizálásra (seo), valamint a generatív motorok optimalizálására (GEO) is. Gyakori tévhit, hogy a Google bünteti az AI-tartalmat. A valóság az, hogy a Google az értéktelen, hozzáadott érték nélküli, úgynevezett „commodity” (helyettesíthető tömegcikk) tartalmakat nem szereti, amiket csak azért generáltak, hogy forgalmat tereljenekígy hát a  megoldás nem az AI-detektorok kicselezése, hanem annak az oknak a megteremtése, ami miatt a kereső vagy az AI-rendszer a mi anyagunkat választja a tucatnyi egyforma közül. Ez pedig az egyedi és értékes tartalom, amit az AI önmagától nem fog legyártani nekünk.
 

Mire érdemes akkor használni az AI-t a marketingben?

A marketing Professzoroknál az AI legértékesebb funkciója ma már egyáltalán nem a szövegírás. Sokkal többet segít nekünk a kutatásban, az adatelemzésben, és abban, hogy egy problémát több különböző szemszögből tudjunk megvizsgálni.

Amikor leülünk egy projekthez, soha nem kezdjük azzal, hogy bedobjuk a címet a gépnek. A buyerpersona kutatásunk eredményeképpen létrejött hatalas táblázatot vesszük elő, melyben benne van, mi is érdekli a potenciális vevőket, megnézzük az analitikáinkat és azt, mire találtak ránk eddig, mi hozott üzletileg is jelentős eredményeket.  Az AI abban zseniális, hogy ezeket a hatalmas adathalmazokat pillanatok alatt átlátja, csoportosítja a problémákat, vagy épp megmutat egy olyan ellenérvet, amire mi magunktól nem gondoltunk. Gyakran használjuk egyfajta „digitális vitapartnerként” is: megkérjük, hogy keressen gyenge pontokat az elképzelésünkben, vagy nézze meg a stratégiát egy szkeptikus pénzügyi vezető szemüvegén keresztül. Sőt, nem csak egy AI-t használunk, amit az egyikkel megvitattunk és kihoztunk egy eredményt, a másikkal felülvizsgáltatjuk, gyakran 3-4 AI motort is használva ehhez. 

Ugyanez igaz a buyer personák megalkotására. Az AI-val kitalált „42 éves cégvezető, Péter” jól mutat a prezentációkban, csak épp a valósághoz nincs sok köze. Az AI akkor válik brutálisan erőssé, amikor valós ügyfélinformációkkal, panaszokkal, értékelésekkel és interjúkkal etetjük meg, és abban kérjük a segítségét, hogy mintázatokat keressen. Nem ő találja ki a vevőt, csak segít mélyebben megérteni őt.

Ahogy az általunk fejlesztett és alkalmazott SZSTA (Szolgáltatás Struktúra Analízis) módszertanban is látjuk, a sikeres marketing ma már egy integrált rendszer. Nem különálló seo, ppc vagy social media silókban gondolkodunk, hanem a szolgáltatás, a kereslet, a kommunikáció és az üzleti célok összehangolásában. Ebben a bonyolult hálózatban az AI rengeteg folyamatot felgyorsít, asszisztál, kutat és rendszerez – de a végső, stratégiai döntéseket mindig a projekten dolgozó szakemberek hozzák meg. A gép nem ülhet a vezetői székbe.
 

Mi adja a tartalom értékét 2026-ban?

A képlet egyszerű: minél könnyebb előállítani egy sablonos szöveget, annál értékesebbé válik az, amit nem lehet egyetlen gombnyomással legenerálni.

Mi jó szerintünk, mi az ami működni fog? Pl. egy saját kutatás )ne gondolj bonyolult dolgokra), egy ügyfélprojektből származó konkrét tapasztalat, egy valós mérési eredmény vagy egy saját, bevált szakmai módszertan. Ezek azok a pontok, ahol Te teszed bele a lelket és a szakértelmet a folyamatba. Ha ezek hiányoznak, hamar abban a helyzetben találod magad, amit a közösségi médiában már látunk: mindenki egyre hangosabban és gyorsabban kommunikál, de senki sem tudja már megmondani, hogy valójában ki beszél. Ne a jelenlétet növeld, hanem a mondanivalód súlyát!