Web 3.0 – Útmutató az internet legújabb verziójához

A Web 3.0 bevezetése várhatóan olyan látványos változásokat eredményez majd, mint valaha a Web 2.0 megjelenése. A Web 3.0 alapját a decentralizáció, a nyitottság és a fogyasztók fokozott hasznossága alkotják. A Web 3.0 az internet következő nagy korszakát jelöli.

Egy olyan internet van a láthatáron, ami valós időben képes lefordítani mindazt, amit az emberek írásban vagy szóban, vagy egyéb médiumon keresztül kommunikálnak egymással. Egy olyan internet, ahol minden eddiginél személyre szabottabb tartalmak jelennek meg minden felhasználó számára.

De pontosan mi is ez a Web 3.0 dolog? Hogy néz majd ki és milyen hatással lesz az emberek életére? Ezekre és hasonló fontos kérdésekre kapsz választ az alábbi útmutatóban, előbb azonban érdemes lesz visszatekinteni az internet jelenlegi és korábbi állapotára is, hogy legyen mihez hasonlítani a Web 3.0-t.

Mi az a Web 1.0?

A Web 1.0-t statikus webként is emlegetik. Ez volt az internet kialakulásának első nagyobb fejezete, amely 1989-től 2005-ig tartott. A Web 1.0 korában csupán néhányan készítettek tartalmakat az internetre (legalábbis a mai helyzethez képest), és a felhasználók többsége csupán megtekinthette azokat. Én az első üzleti, tanácsadói honlapomat 2002-ben készítettem el (az egyetemen korábban már készítettem a tanszéknek weboldalt), akkor még ez nem szólt másról, mint egy katalógus, bemutatta a céget. 

A webhelyekről hiányoztak az interaktív elemek, hiszen ekkoriban még a webes tartalmak szerkezetét kínáló HTML is gyerekcipőben járt. A legtöbb oldalon legfeljebb egy linkre lehetett rákattintani, ami egy másik oldalra vagy webhelyre navigálta a felhasználókat.
Szó sem volt még személyre szabott tartalmakról vagy mobilos optimalizálásról (elvégre okostelefonok sem léteztek).

A webhelyek többségét online könyvtárakból, gyűjtőoldalakról lehetett elérni, mert sokáig a keresőmotorok sem voltak túl hasznosak a felhasználók számára.

Mi az a Web 2.0?

A Web 1.0 korában néhány személy készített tartalmakat egy nagyobb közönség számára. A Web 2.0 legnagyobb újítása az volt, hogy ez a közönség is kivehette a részét a tartalmak elkészítéséből és megosztásából. A Web 2.0 tehát egy sokkal aktívabb internetet eredményezett az inkább passzív, tartalomfogyasztásra kiélezett Web 1.0 után.

A Web 2.0-t a felhasználói tartalmak, a felhasználók közötti interakciók és a különféle rendszerekhez és eszközökhöz való kapcsolódás jellemzi, a fő hangsúly pedig a felhasználói élményen van.

A Web 2.0 korában jöttek létre a közösségi platformok és az online közösségek is, és jelenleg is ezt a formáját használjuk az internetnek.
Míg a Web 1.0-t a „csak olvasható” webként emlegették, addig a Web 2.0-ban már mindenki része lehet az online tartalmak előállításának és terjesztésének. Ezt a változást persze a webböngésző technológiák és a web felépítéséhez használt programozási nyelvek fejlődése is elősegítette.

A Web 2.0 főbb jellemzői

• Dinamikus tartalmak, amelyek reagálnak a felhasználók interakcióira.
• Alaklmazásprogramozási felületeket (API-kat) használ
• Lehetővé teszi az önálló használatot és az olyan interakciókat, mint a közösségi hálókon való részvételt, az élő adások közvetítését, a blogolást, a hozzászólások írását stb.

Mi az a Web 3.0?

A Web 3.0 a világháló (World Wide Web) harmadik generációja, ami egy minden eddiginél mélyebb immerziót kínál a felhasználók számára. Az internet legújabb verziója a személyes adatok tulajdonjogára és a blokklánc (blockchain) technológiákra helyezi a hangsúlyt.

A Web 3.0 jelenleg a fejlesztés korai szakaszaiban jár, hosszútávú célja pedig egy nyílt, decentralizált platform kialakítása, amely több értéket és biztonságot kínál a felhasználók számára, mint valaha. A Web 3.0 egy felhasználócentrikus internetet hivatott kialakítani, ahol az embereknek jóval több beleszólásuk van abba, hogy mi történik az adataikkal és úgynevezett peer-to-peer (P2P) tranzakciókat hajthatnak végre, amelyekhez nincs szükség központi szervezetekre (pl. bankokra) vagy más harmadik felekre.

A Web 3.0 technológiák szétosztottak (azaz nem központiak), bizalmatlanok (biztonságosak) és nyitottak (bárki által ellenőrizhetők) lesznek. A tartalomkészítéshez használatos platformokat nyílt forrású technológiákkal építik majd fel, ami hozzáférhetőséget és átlátszóságot biztosít a felhasználók számára.

Egy bizalmatlan rendszerben mindenkinek tartania kell magát a „Zero Trust” elvekhez, ami fokozott biztonságot eredményez majd. A felhasználók, eszközök és szolgáltatások a nélkül vehetik majd fel a kapcsolatot egymással, hogy ehhez egyetlen központi entitás engedélyére sem lesz szükség.

A blokklánc technológiának köszönhetően az emberek közvetlenül kommunikálhatnak majd egymással. A felhasználók decentralizált autonóm szervezetekhez (DAO-khoz) csatlakozhatnak, amelyeket nem egy szervezet, hanem egy közösség birtokol, felügyel és üzemeltet. A felhasználók biztonságáról nyilvánosan elérhető, a blokklánc rendszerben tárolt intelligens szerződések gondoskodnak majd, amelyeket az efféle decentralizált hálózatok csomópontjai szabályoznak.

A Web 3.0 további feltételezett jellemzői

• A blokklánc technológia minden tranzakciót egy szétosztott digitális főkönyvben jegyez majd fel, decentralizálva ezzel a felek közötti adatküldést.
• A nyílt, intelligens szerződéseknek köszönhetően az adatok integritásáért nem központi entitások felelnek majd.
• A metaverzum (ez egy általános kifejezés, nem keverendő a Meta saját digitális univerzumával) temérdek új bevételi lehetőséget kínál majd a szórakoztatóipar számára.
• A szellemi tulajdonokat és személyazonosításra alkalmas információkat a blokklánc technológia őrzi majd, illetve a felhasználóknak lehetőségük lesz különféle digitális termékek és NFT-k (non-fungible token) előállítására is.
• A felhasználók pénzt kereshetnek az adataikkal.

A Web 3.0-t először „szemantikus webként” emlegette megalkotója, Tim Berners-Lee. A feltaláló egy olyan internetet képzelt el, amely önellátó, intelligens és nyílt, és AI technológiát, illetve gépi tanulást használ egy „globális agy” kialakítása végett. Ez az agy képes lenne a rá feltöltött tartalmak elemzésére és azonosítására.
Na persze, ezek a célok még nem egészen valósultak meg, de az internet már határozottan ebbe az irányba halad.

A Web 3.0 főbb tulajdonságai

Decentralizáció

A Web 2.0 korában az internethez kapcsolódó számítógépek olyan adatokra kereshetnek rá a weben, amelyek egy központi helyen, általában egy szerveren találhatók. Ezeket az adatokat HTTP-n keresztül kérik le és kapják meg.

A Web 3.0-val az adatok szétosztásra kerülnek majd a helyett, hogy egyetlen helyen tárolnák őket. Ezzel csökkenne az olyan óriások hatalma, mint a Metáé vagy a Google-é, amelyek jelenleg óriási hatalommal bírnak az interneten.

Az adatok értékesítése

A Web 3.0-val a felhasználók saját adataikat értékesíthetik különféle decentralizált adathálózatokon keresztül, így saját maguk rendelkezhetnek adataikról. Ezen adatok előállítása okostelefonok, személyi számítógépek, különféle érzékelő berendezések és egyéb eszközök segítségével történik majd.

Bizalmatlanság

A decentralizációnak és nyílt forráskódú szoftvereknek köszönhetően a Web 3.0-t „bizalmatlanság” is jellemzi majd. Ez a megtévesztő nevű koncepció lényegében azt jelenti, hogy a felhasználók közvetlenül kommunikálhatnak egymással a nélkül, hogy egy harmadik félre lenne szükségük ehhez.

Egy ilyen interneten az alkalmazások blokkláncokon és decentralizált peer-to-peer hálózatokon keresztül működnek és kommunikálnak majd.

Gépi tanulás és mesterséges intelligencia (AI)

A szemantikus webnek és természetes nyelvfeldolgozással működő technológiáknak köszönhetően a Web 3.0 képes lesz az emberekhez hasonlóan értelmezni az információkat. A Web 3.0 mindemellett jobban kihasználja majd a gépi tanulást is, amivel a különböző rendszerek az emberi tanuláshoz hasonlóan bővíthetik tudásukat a rendelkezésre álló adatok alapján és válhatnak egyre okosabbá.

Ez rohamos előrelépéseket eredményez majd számos területen, úgymint az egészségügyben, a marketingben, illetve számos egyéb kutatási és fejlesztési folyamatban is.

Dolgok internete (IoT)

A szemantikus metaadatok lehetővé teszik a dolgok internete (Internet of Things) számára, hogy különböző eszközöket és alkalmazásokat kössenek össze egymással, megkönnyítve ezzel a rendelkezésre álló adatok hatékony felhasználását. Ez azt jelenti, hogy több eszköz lesz képes kapcsolódni az internethez, mint korábban bármikor.

A Web 1.0, Web 2.0 és Web 3.0 összehasonlítása

A Web 3.0 rétegei

A Web 3.0-t négy fő technológiai innováció mozdítja előre:

• Edge computing: A Web 2.0-val ellentétben, amelyre centralizált adattárolás és számítási folyamatok jellemzők, a Web 3.0 a „peremekre” („edge”) tolja ki ezeket a feladatokat, tehát sokkal inkább a felhasználók kezébe kerülnek majd.
• Decentralizált adathálózatok: A Web 3.0-ban a felhasználók saját maguk birtokolják majd az adataikat, hiszen azok decentralizált elven kerülnek tárolásra. Az adatokat előállító felhasználók így saját maguk rendelkezhetnek ezen adatok értékesítéséről is, hiszen nem lesz szükség köztes, harmadik felek bevonására.
• Mesterséges intelligencia és gépi tanulás: Ezek a technológiák egyre gyorsabban fejlődnek, és hamarosan akár életmentő előrejelzésekre is képesek lesznek.
• Blokklánc: Egy olyan decentralizált technológia, amely intelligens szerződéseken keresztül végzi a tranzakciókat.

Milyen hatással lesz a Web 3.0 az életünkre?

Decentralizált jellegének köszönhetően, ami a szétosztott főkönyv technológia és az intelligens szerződések kialakulását is lehetővé tette, a Web 3.0 kiiktatja a köztes feleket és a manuális közvetítést is. Ez alacsonyabb költségekhez vezet majd.

A Web 3.0 minden felhasználó számára személyre szabott böngészési élményt kínál. A webhelyek automatikusan képesek lesznek igazodni a látogatók készülékéhez, tartózkodási helyéhez és egyéb igényeihez. A webes alkalmazások sokkal hatékonyabban értelmezik majd szokásainkat és igazítják ehhez működésüket.

A Web 3.0 megjelenése várhatóan a következő változásokhoz vezet majd:

1. Személyre szabottabb böngészési élmény

A Web 3.0 kínálta személyre szabottság soha nem látott kényelmet kínál majd a felhasználók számára. Az emberek azokat a tartalmakat és hirdetéseket láthatják majd, amelyek tényleg relevánsak számukra, így a reklámok is kevésbé tűnnek majd zavarónak.

2. Hatékonyabb keresés

A természetes nyelvfeldolgozással felszerelt keresőmotorok sokkal hatékonyabbak lesznek, mint valaha. Használatuk lényegesen egyszerűbb lesz, és külön előny, hogy ez az újítás a webhelytulajdonosokat is arra ösztönzi majd, hogy természetes szövegekkel optimalizálják tartalmaikat.
Idővel háttérbe szorul majd a kulcsszóalapú keresés, helyét pedig sokkal természetesebb, organikusabb alternatívák veszik át.

3. Korszerűbb alkalmazásfelületek

A Web 3.0-nak köszönhetően az alkalmazások is jóval gazdagabb felhasználói élményeket nyújtanak majd. Egy térképszolgáltatás például egyszerre kínálhat majd útvonaltervet, szállásjavaslatokat, valós idejű forgalmi adatokat és egyéb információkat egy utazó számára. Ez manapság csak több szolgáltatás használatával oldható meg.

A Web 3.0 alkalmazási területei

A blokklánc technológiának köszönhetően a Web 3.0 számos alkalmazás és szolgáltatás elterjedését teszi majd lehetővé, úgymint:

• NFT-k: Az NFT-k (non-fungible token, azaz nem helyettesíthető token) olyan egyedi tokenek, amelyek egy blokkláncon kerülnek tárolásra egy kriptográfiai hash segítségével.
• DeFi: A decentralizált pénzügy (decentralized finance) lehetővé teszi a pénzügyi rendszerek szétosztott működését, feloldva ezzel a felhasználókat a hagyományos banki rendszerek korlátozásai alól.
• Kriptovaluták: A hagyományos pénz modern alternatívái, amelyek tárolása és tranzakciója szintén egy blokklánc segítségével történik.
• dApp-ok: A decentralizált alkalmazások (decentralized apps) olyan szoftverek, amelyek futtatása programjellegűen történik, és mindez egy nem módosítható főkönyvben kerül feljegyzésre. Alapjukat a blokklánc képezi, és intelligens szerződéseken keresztül bonyolítja le a szolgáltatásokat.

Web 3.0 előnyei

• Fokozott adatbiztonság a felhasználók számára.
• A decentralizált adattárolásnak köszönhetően a felhasználók bármilyen helyzetben képesek lesznek elérni az adataikat. A felhasználók több biztonsági másolattal is rendelkeznek majd adataikról, amik probléma esetében segítenek majd visszaszerezniük azokat.
• Számos blokkláncot nonprofit szervezetek fejlesztenek. Ezek a gyakran nyílt forrású blokkláncok több együttműködésre és közös fejlesztésekre adnak lehetőséget.

A web 3.0 hátrányai

• Ahhoz, hogy élhessenek a Web 3.0 nyújtotta lehetőségekkel, az embereknek új, korszerű készülékekre kell majd lecserélniük meglévő eszközeiket, amelyek támogatják az új szabványokat.
• A Web 3.0-t működtető technológiák (pl. mesterséges intelligencia) még nem elég fejlettek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek az általános felhasználásra.

Az internet jövője

Az világ egy olyan internet irányába halad, amelyen a felhasználók saját maguk rendelkezhetnek adataikról és adatbiztonságukról a blokklánc technológiáknak köszönhetően. Mindez persze azt is jelenti, hogy az ártó szándékú felek is élhetnek a modern eszközök nyújtotta lehetőségekkel és kihasználhatják az adattárolás decentralizált jellegét.