Az átkattintási arány és a keresőelégedettség kapcsolata - SEO trendek

A SEO trendjei

A keresőoptimalizálással foglalkozók 5 éve gyanítják, hogy a Google egy úgynevezett time-to-long-click (TTLC), vagyis „hosszú kattintásig eltelt idő” mutatót is figyeltet algoritmusával. Akkor beszélünk hosszú kattintásról, amikor egy felhasználó a Google-ban rákattint egy találatra, és hosszú ideig marad is azon.

2013 óta a keresőóriás számos kutatási eredményt nyilvánosságra hozott, amelyek mind más és más irányokból boncolgatják a keresőminőség felmérését.

A közvetlen válaszok, a bővülő hirdetési eredmények, illetve keresőtalálati oldalak funkciói és elrendezési variációi is ehhez a témához kapcsolódnak, hiszen valamilyen módon mind befolyásolják a keresést végzők felhasználói élményét. Nem meglepő, hogy a Google minden ilyen szempontot igyekszik figyelembe venni, hiszen végső célja a lehető legkiválóbb keresőszolgáltatást kínálni az internet világában.

A keresőelégedettség

A keresőelégedettség segít egy olyan irányból megközelíteni a találatokra érkező kattintásokat, ami elvonatkoztat az átkattintási aránytól (CTR) és a hosszú kattintásokig eltelt időtől (TTLC).

Egy webhely csupán egy része a teljes felhasználói élménynek. A Google 2016-ban kiadott közleményében („Incorporating Clicks, Attention and Satisfaction into a Search Engine Result Page Evaluation Model”) bemutatja, hogy miként kísérelték meg felhasználni a kattintásokat, a felhasználók figyelmét és elégedettségét a keresőtalálatok teljesítményének megítélésére, illetve a felhasználói lépések megítélésére.

Mindez elengedhetetlen egy hatékony kattintási modell felállításához, amelyekből nem kétség, hogy a Google többet is tesztel egyszerre.

A közleményben a Google elmagyarázza, hogy az emlegetett modell a long-tail, információk után kutató keresésekhez ideális. mert „ugyan a kezdőkeresések egy kis része teszi ki egy keresőmotor forgalmának nagy részét, minden modern keresőmotor hatékonyan képes kiszolgálni ezeket a lekérdezéseket”.

A modell a figyelem-ráfordítást, a kattintásokat, és az elégedettséget vizsgálja.

A figyelem-ráfordítás modell a rangra, a keresőtalálati elem típusára, és az elem találati oldalon való elhelyezkedésére figyel oda a kattintásokkal, az egérmozgással és az elégedettségi címkékkel kapcsolatban.

A kattintás-valószínűségi modell figyelembe veszi a keresőtalálati oldalon betöltött pozíciót, illetve hogy egy találatot a felhasználóknak biztosan láttak, ha rákattintottak.

Az elégedettségi modell a keresőminőségi értékeléseket és a felhasználói interakciókat használja a különböző keresőelemekkel együttesen, hogy megállapítsa a találatok hasznát az oldalt böngésző felhasználó számára.

Van tehát szükség a kattintásokra?

A kutatás talán legérdekesebb eredménye, hogy egy találat anélkül is hasznosnak bizonyulhat, hogy rákattintanának. A felhasználók anélkül rálelhetnek a válaszra, amit keresnek, hogy rá kellene kattintaniuk a találatokra.

Érdemes megjegyezni, hogy a kiadványban megemlítik, hogy „az [átkattintási] okok vizsgálatakor kiderült, hogy az értékelést végzők 42%-a azért kattintott tovább a találati oldalakról, hogy megerősítést kapjanak arról az információról, ami már az összegzésben is szerepelt”.

Persze mindez alapján még nem feltételezhetjük egyértelműen, hogy a kattintások, a figyelem-ráfordítás és más felhasználói mutatók kihatással vannak a keresőtalálatokra. Nem egy ezt a kérdést vizsgáló kutatás végződött kétséges eredményekkel.

 
A kattintási modellek

Aleksandr Chuklin, a Google európai kutatói ágának egyik szoftvermérnöke, és információ-visszaszerzési szakértője 2015-ben egy tanulmányt és egy hozzá készített webhelyet adott ki, amelyek a különböző webkeresési kattintási modelleket értékelik ki.

A tanulmány több kattintási modellt és azok erősségeit illetve gyengepontjait is nagyító alá vette. A publikációból kiderült, hogy a modellek képesek:

• Minden eredményt egyenrangúként kezelni
• Csak az értékelt eredményeket vizsgálni
• Megvizsgálni a több kattintásos munkameneteket
• Megvizsgálni a linken tartózkodás idejét (TTLC)
• A jelenlegi és az utolsó kattintott dokumentum közötti távolságot a felhasználói viselkedés megjóslása érdekében

A kattintási modellek – ezek alapján – tehát nem csak a keresőelégedettség megítélésében segíthetnek a Google-ben, hanem a különböző keresési típusok vizsgálatában is.

A navigációs jellegű keresések a leggyakoribbak, amiket a Google-nak ki kell szolgálnia, és a kattintási modellek segíthetnek megkülönböztetni ezeket az információkeresési és tranzakciós lekérdezésektől. A navigációs keresések átkattintási aránya ugyanis egyszerűbben megjósolható, mint az utóbbi kettőé.

Mit jelent mindez a SEO szakemberek számára?

A kattintási modellek megértése, és annak ismerete, hogy a Google miképpen alkalmazza őket a keresőtalálatok minőségének megítélésére sokat segíthet azon keresőoptimalizálással foglalkozók számára, akik szeretnének tisztább képet kapni átkattintási arányaik váltakozásáról.

Gyakori jelenség, hogy a márkás kifejezések átkattintási aránya 60-70% (navigációs jellegűek), és hogy néhány találat (amire talán egész előkelő rangsorolást sikerült elérni) a vártnál kevesebb kattintást kap.

Fontos észben tartani, hogy a Google már rég túl van a 10 egyszerű kék hivatkozáson, amik valaha a keresőtalálati oldalak egyedüli lakói voltak, és hogy mára már jóval több tényező befolyásolja a kattintásokat, mint korábban.

Mit tehetsz tehát te, mint SEO-szakértő?

• Ne próbáld megállapítani, hogy a CTR közvetlen hatással van-e a keresésekre – még ha így is lenne, ez valószínűleg csak a long-tail, nem tranzakciós kereséseket érintené.
• A Google a legjobb élményeket szeretné nyújtani felhasználóinak – ha szeretnél ennek a részese lenni, akkor tenned kell azért, hogy te is hozzájárulj ehhez az élményhez.
• Ismerkedj meg a Google keresőminőségi szempontjaival, és alakítsd ki ezek alapján webhelyedet és stratégiádat.