SEO tények, amikről kevesen tudnak – I. rész

SEO tények, amikről kevesen tudnak – I. rész

Az újszülöttnek minden vicc új, tartja a mondás. A seo területén sok az újszülött, de azok körében is, akik évek óta foglalkoznak a keresőoptimalizálással rengeteg tévhit terjeng. Így van ez most, és volt, amióta létezik a seo.

Jómagam 2002-óta foglalkozok keresőoptimalizálással, persze azóta sok minden változott, de az nem, hogy nagyon hangosan tudnak némely SEO „szakértők” megalapozatlan információkat terjeszteni. A keresőoptimalizálás világa számos titkot rejt a kezdők elől, azonban vannak olyan dolgok, amik még a tapasztalt szakemberek számára is újdonságok lehetnek. A ma induló kétrészes cikkpáros ilyen SEO tényeket sorol fel azok számára, akik szeretnének többet megtudni a szakma rejtelmeiről (és buktatóiról), vagy csak szeretnék leporolni tudásukat egy nagyobb projekt megkezdése előtt.

Az alábbiakban (és a később érkező folytatásban) nem csupán légből kapott SEO tényeket olvashatsz, hanem konkrét forrásokat is, amelyek alátámasztják ezeket az állításokat.

Ha kérdésed van SEO vagy marketing témában, tedd fel Facebook csoportunkban, kattints IDE! 

1. A többször előforduló (duplikált) tartalmakért nem jár büntetés

Talán ez az a SEO „szakvélemény”, amivel a leggyakrabban találkozunk. Mint mindig mesének, ennek is van alapja, de a „SEO szakértők” nagyon félreértik, mit is „akart mondani a költő”, amikor elkezdett terjedni ez a mese. A tény tehát: a többször előforduló vagy „duplikált” tartalmakért nem jár közvetlen büntetés. Az viszont, hogy ártanak-e webhelyednek már egy sokkal összetettebb kérdés.

Először is nézzük meg, hogy mit ír a Google minőségellenőrök számára kiadott 2019-es kézikönyve:

„A legalacsonyabb értékelés a megfelelő, ha az oldal fő tartalmának nagy része vagy egésze minimális vagy semmilyen időráfordítás, erőfeszítés, szaktudás, kézi korrekció vagy felhasználók számára hozzáadott érték nélkül került másolásra. Az ilyen oldalaknak a legalacsonyabb értékelést kell adni, még akkor is, ha az oldal megjelöli a tartalom eredeti forrását.”

Ez a szövegrészlet sehol sem említi a többször előforduló tartalmakat – kifejezetten a másolt tartalmakról szól. A google másképpen kezeli a másolt és a többször előforduló tartalmakat. A többször előforduló, duplikált tartalmakért nem jár büntetés, de a másoltakért igen. Az alábbi videóban Andrey Lipattsev, a google egyik munkatársa azt állítja, hogy

„Nem létezik Google duplikált tartalom büntetés.”

A duplikált tartalmak nem mindig ártanak a SEO-nak, ahogy a legtöbben hiszik. Persze nem is minden esetben ideálisak a webhelyek számára. És ez NAGY KÜLÖNBÉG! A büntetés, meg a „tök mindegy, hogy odaraktad, nem érdekli a Google-t”, nagyon nagy különbség. 

Mindenesetre az esetek többségében a Google nem szándékos manipulációként tekint a többször előforduló tartalmakra. Ezt a kockázatot tovább csökkentheted, ha helyesen beállított kanonikus címkéket is használsz az eredeti, fő verzió megjelölésére.

„Nem nevezzük büntetésnek azt, ha a Google észreveszi, hogy nem eredeti a tartalmad.”

Ahogy Andrey Lipattsev, a Google egyik vezető keresőminőségi stratégája is elmagyarázza a videóban, megállapítható, hogy:

• A Google-nak nincs duplikált tartalmakra kiszabott büntetése
• Ellenben előnyben részesíti az egyedi tartalmakat, hiszen hozzáadott értéknek tekinti őket (erről beszéltem az imént)
• A duplikált tartalmak szűrésre kerülnek
• A Google új tartalmakat igyekszik találni, és a többször előforduló tartalmak csak lassítják ezt a folyamatot
• Ha szeretnéd, hogy a Google gyorsabban felfedezze tartalmaidat, akkor használj xml webhelytérképeket
• A Google jobbnak tekinti, ha a rangsorolási jeleket egyetlen kanonikus dokumentumra összpontosítják a webhelyek (ha többször előforduló tartalmak szerepelnek rajtuk). Ezeket a kanonikus verziókat éri meg optimalizálni, hogy a lehető legjobbak legyenek a felhasználók számára.
• A rangsorolást tehát nem a többször előforduló tartalmak fogják vissza, hanem az egyedi tartalmak hiánya.

Érdemes észben tartani, hogy, ha egy másik webhelyen azt látod, hogy engedély nélkül másolja le tartalmaidat, akkor különösen fontos, hogy kanonizáld saját oldalaidat, ezzel is jelezve a keresőmotoroknak, hogy a tiéd az eredeti verzió. 

2. Nem minden keresőmotor veszi figyelembe a linkeket a rangsoroláshoz

Linkek nélkül is lehet jól rangsorolni – csak nem mindegy, hogy melyik keresőmotoron.

Oroszország legnagyobb (és egyben saját) keresőmotorja, a yandex már egy ideje nem használja a hivatkozásokat rangsorolási tényezőkként. Nem kizárt azonban, hogy a Google is hasonló irányokba halad majd a jövőben. Az orosz kereskedelmi keresőtalálati oldalak a yandex és a Google felületén gyakran tele vannak spammel és black hat SEO taktikákkal rangsorolt tartalmakkal. A Yandex éppen ezért úgy döntött, hogy inkább „linkmentes” rangsorolást használ a jövőben.

De mi a helyzet a Google háza táján?

Elképzelhető, hogy a keresőóriás is inkább a tényekre alapozza majd rangsorolását a hivatkozások helyett. Erről egyszer Matt Cutts, a Google néhai munkatársa is beszélt:

„Nincs olyan verziónk, ami elérhető a nyilvánosság számára, de végeztünk ilyen kísérleteket házon belül […] eljátszottunk a gondolattal, hogy kikapcsoljuk a visszahivatkozások relevanciáját, és, legalábbis egyelőre, a visszahivatkozások relevanciája még mindig sokat segít abban, hogy a legjobb, legrelevánsabb és a témához leginkább illő keresőtalálatokat sorolhassuk fel.”

Habár ezek a gondolatok tíz évvel ezelőtt hangzottak el, egyértelműen látszik, hogy a Google sem ellenzi teljesen a linkek kizárását a rangsorolásból. A kérdés csak az, hogy a linkek hiányában mi lenne a legfontosabb szempont a legjobb tartalmak kiválogatására.

3. A legjobban rangsoroló pozíciók lényegesen több Facebook-aktivitást látnak

A SEO és a közösségi aktivitás (kedvelések, megosztások, hozzászólások stb.) kapcsolata régóta vitatott téma az online marketingben. Időről időre felbukkan a kérdés: vajon számít mindez a rangsorolásban?

A válasz azonban itt sem egy egyszerű „igen” vagy „nem”.

Habár nincs konkrét bizonyíték bármilyen közvetlen kapcsolatra, a fokozott facebook-jelenlét gyakran jár magasabb pozíciókkal is.
Más közösségi platformoknak (pl. LinkedIn, Pinterest megosztások) is közük lehet a rangsoroláshoz, a leghatározottabb kapcsolat azonban a facebook megosztások és magasabb pozíciók között figyelhető meg.

A korreláció nem mindig jelent okozatot, de egy ilyen határozott összefüggést nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Úgy tűnik, hogy a Facebook interakciók valamilyen módon befolyásolják a Google Kereső rangsorolását – bár az is elképzelhető, hogy egy jó tartalom mind a közösségi médián, mind a kereső felhasználók között népszerű.

Nem kell SEO szakembernek lenni ahhoz, hogy az ember lássa, hogy a magas organikus rangsorolásokat nehéz elérni, függetlenül az alkalmazott keresőoptimalizálási vagy közösségi médiás módszerektől. Mégis megéri azonban foglalkozni legalább a Facebookkal, még ha csak alapvető szinten is.

4. A bővített találatoknak nincs hatásuk a rangsorolásra

A Google használói először 15 évvel ezelőtt ismerhették meg a bővített kivonatokat (legalábbis a támogatott nyelveken), amiket ma már bővített találatokként ismerhetünk. A közhiedelemmel ellentétben azonban egyáltalán nem befolyásolják a tartalmak rangsorolását.

Habár jobban felhívják magukra a felhasználók figyelmét, a bővített találatok nem feltétlenül kapnak magasabb rangsorolást a Google-tól. Ezt a keresőóriás több alkalommal is kijelentette, mint például a néhai Web Master Help Fórumon (ami ma már nem érhető el).

Nincs ezen tehát mit feszegetni. Persze a bővített találatok hasznát senki sem vitatja, hiszen extra információkat jelenítenek meg a felhasználóknak, az oldalak pedig több helyet foglalhatnak el maguknak a találati listán, ami gyakran több kattintást eredményez.

5. A világ 10 legnépszerűbb webhelye közül csupán 2 összpontosít tartalmakra

Az E-Biz MBA legfrissebb listája szerint 2024 áprilisa elején a világ 10 legnépszerűbb webhelye a következő:

1. google.com
2. youtube.com
3. facebook.com
4. twitter.com
5. wikipedia.org
6. instagram.com
7. reddit.com
8. duckduckgo.com
9. yahoo.com
10. amazon.com

Ezek közül csak kettő tekinthető olyan webhelynek, ami elsődlegesen tartalmak feltöltésére és megosztására összpontosít – ezek a Wikipedia és a YouTube (a Reddit egy különleges eset – ezt vagy számolja valaki, vagy nem). A többi webhely hozzáférést nyújt ugyan különféle tartalmakhoz, de elsődleges céljuk nem a tartalmak feltöltése és/vagy megosztása.

Szóval mi számít jobban? A hasznosság vagy a tartalom?

A felsorolt webhelyek nagy része nem csak passzív tartalomfogyasztási lehetőséget nyújt a felhasználóknak, hanem konkrét eszközöket, amikkel valamilyen aktivitásban is részt vehetnek. Ezek a webhelyek azért népszerűek, mert az átlagfelhasználó tevékenységei nem merülnek ki a tartalmak fogyasztásában.
A Google például egy olyan eszköz, amivel az internet nagy részén kereshetnek maguknak dolgokat, amiket szeretnének megtalálni. Nem minőségi tartalmaival vagy hangzatos szalagcímeivel vonja fel magára a figyelmet, hanem mert egy rendkívül hasznos szolgáltatást nyújt.

De akkor még mindig „a tartalom a király”?

A tartalmaknak természetesen továbbra is kiemelt szerepe van az online marketingben. Ha jobban megnézed a felsorolt webhelyeket, akkor láthatóvá válik, hogy a tartalommarketing bizonyos értelemben része a stratégiájuknak. A többségük azonban a közösségeket, eszközöket és interaktivitást helyezi előtérbe a tartalmakkal szemben.