Az egészségügyi szolgáltatások digitalizációja évek óta zajlik, de az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése új szintre emelte ezt a folyamatot. A fogászat különösen érzékeny terület, hiszen itt a technológia nem csupán a szakmai...
Az onboarding definíciója
Az onboarding az a folyamat, amely során egy új alkalmazott egy cég vagy szervezet tagjává válik. Az onboarding nem összetévesztendő az orientációval, azaz az eligazítással.
Az onboarding célja, hogy az új alkalmazottak hamar beilleszkedhessenek a cégbe, hogy megismerjék a vállalati kultúrát, munkájuk szerepét a cég működésében, illetve hogy összességében kényelmesebben érezhessék magukat a cégnél.
Miért van szükség az onboardingre?
A munkaadók és a toborzók kezdik belátni, hogy a friss alkalmazottakat nem lehet csak úgy csettintésre elhelyezni új munkahelyükön, ha azt szeretnék, hogy ezek az új munkatársak a lehető legjobb teljesítményüket nyújtsák.
Egy olyan munkakörnyezet kialakításához, amelyben az alkalmazottak pozíciójuk minden részével tisztában vannak, hatékonyan elláthatják feladataikat, és a csapat értékes tagjának érzik magukat, egy átfogó onboarding programra van szükség.
Egy jó onboarding program érezteti az új alkalmazottakkal, hogy örömmel fogadják őket munkájukban, és segít, hogy minél előbb produktívvá válhassanak új pozíciójukban.
Mindezek mellett az onboarding javítja az új alkalmazottak megtartási arányát, csökkentve ezzel az újratoborzás ismétlődő költségeit.
Mi a különbség az onboarding és az orientáció között?
A nyitottabb gondolkodású cégek és szervezetek megértik, hogy mindenki más ütemben és módon szokik hozzá egy új munkahely elvárásaihoz és tempójához, főleg, ha az új alkalmazottak olyan feladatkörüket töltenek be, amivel korábban nem igazán foglalkoztak. Persze sok cég még így is csoportokra bontva tartja meg az eligazításokat.
Az eligazítások során a jelen lévők egy általános áttekintést kapnak a cégről, annak működéséről és céljairól. Mivel egyszerre több fő is részt vehet rajtuk, ezek az eligazítások idő- és költséghatékonyak. Az eligazításokat általában az újonnan felvett alkalmazottak első munkanapjainak valamelyikén szokás megtartani, és a résztvevők gyakran több munkakörből kerülnek ki, elvégre egy általános tájékoztatásról van szó.
Az eligazítás tehát az onboarding folyamat csupán egyetlen (fontos) eleme. Az onboarding akár napokig vagy hetekig is eltarthat, de van, ahol hónapokig elnyúlik. Ez azért van, mert egy jó onboarding program figyelembe veszi az új alkalmazott szükségleteit, és beletartozik a képzés, a mentorálás és egyéb aktivitások is.
Egyre több munkaadó látja be, hogy egy személye szabott onboarding program, ami messze túlmutat az előzetes eligazításon, többszörösen is megtérülhet az elkövetkezendő évek során, ami persze az alkalmazottak teljesítményében látszik majd meg.
Az orientáció (eligazítás) és az onboarding tehát nem ugyan azt jelentik, még akkor sem, ha sokan felváltva használják őket.
Az onboarding céljai
Az onboarding egyik legfőbb célja elmélyíteni az új alkalmazottakat a vállalati kultúrában. Persze, a toborzóknak már jelentkezők kiválasztásakor figyelembe kell venniük, hogy kik azok, akik ugyan azokat az értékeket képviselik, mint amiket a vállalat is, de ennek ellenére fontos, hogy az új alkalmazottak részletesebben is megismerkedjenek a cég vállalati kultúrájával. Mindez nem meglepő, elvégre a cég kultúrája tükrözi mindazt, ami mellett a cég maga is kiáll.
Egy jó vállalati kultúrának fontos részei például:
- Egy olyan tisztelettudó munkakörnyezet, ahol az emberek odafigyelnek egymásra
- Egy olyan inkluzív munkakörnyezet, ahol a multikulturális és többgenerációs csoportok nem érzik hátrányos helyzetben magukat
- Egy olyan vállalati politika, ami arra ösztönöz, hogy az alkalmazottak továbbítsák a jótetteket
Az onboarding egy másik fontos célja éreztetni az új alkalmazottakkal, hogy értékesek és elfogadják őket. Ha az alkalmazottak érzik, hogy azonos értékeket képviselnek, és azonos „nyelvet” beszélnek, mint a vezetőség, akkor ez megerősíti bennük azt az érzést, hogy tartoznak valahová.
Az onboarding harmadik fontos célja felhatalmazni az új alkalmazottakat, hogy megoszthassák véleményeiket és meglátásaikat a munkahelyükön betöltött pozíciójukat illetően. A kommunikációs az onboarding egyik legalapvetőbb eleme, és azok az alkalmazottak, akik úgy érzik, hogy odafigyelnek rájuk, sokkal elégedettebbek lesznek a munkahelyükkel – ez pedig a teljesítményükön is meglátszik majd.