Online marketing blogomat havonta több, mint 35.000 ember olvassa. Itt van 35.000 ember. Miért?

Sok-sok eleme van annak a technikának, amely rásegít arra, hogy ennyi látogatóm legyen a blogon, de ma magáról a bejegyzésről és annak létrehozásáról beszélek nektek. Nyilván, ha nem lenne keresőoptimalizálás, nem lenne közösségi média marketing a háttérben, akkor nem találnák meg ezt az oldalt, de ezeknek is az alapja a jó bejegyzés, vagy fogalmazhatok úgy is, hogy a tartalommarketing. 

Léteznek olyan kulcsfontosságú szempontok, amelyeket már az első karakter leírása előtt muszáj figyelembe venni a kívánt végeredmény elérése érdekében. Ezekről a szempontokról szólnak az alábbi gondolatok.

1. Egy jó cím

Egy hívogató cím nem „plusz pontot” ér, hanem elengedhetetlen. A cím a bejegyzés arca. 

A nyelvtanilag helyes szövegezés

De mitől lesz jó egy cím? Ehhez néhány egyszerű dologra kell odafigyelned. Először is legyen nyelvtanilag helyes. Persze ez egyértelműnek hangzik, sokan mégis elvetik a korrekt megfogalmazást, hogy valamilyen online szlenget használhassanak a címben. Ez messze van az ideálistól. Tudom, tudom, sokak számára a nyelvtani helyesség csak egy nyűg, hiszen a mondandód akkor is átjön, ha nem írsz helyesen.  Azok, akiknek az agya gyorsan forog, gyakran képtelenek helyesen írni, hiszen már jóval előrébb jár gondolatuk, mint a kezük. A rossz hírem Neked, ha ilyen vagy, hogy nem csak ilyen emberek léteznek. Sokak számára a nyelvtani helyesség fontosabb a mondandónál. Ha te nem így gondolod, akkor is ügyelned kell erre, hiszen számukra már nem is érdekes amit mondasz, ha ez egy helytelen helyesírással párosul. 

De azért, hogy a száguldó agyú zsenik lelkét is megnyugtassam, felidézem azt a kis szöveget, mely pát éve terjedt a Facebookon, és bizonyítja, valóban, egy pár elütés még nem a világ vége:

3Z 4ZT B1ZONYITJ4 HOGY M1LY3N C5ODÁNL4TO5 DOLGOKR4 KÉP35 4Y 3MB3R1 4GY! 3LŐ55ZÖR N3HÉZ D3 M1R3 1D3 ÉR5Z MÁR 4UTOM4T1KU5AN OLVA5OD GONDOLKODÁ5 NÉLKÜL, T3HÁT N4GYON BÜ5ZKE L3H3T5Z M4G4DR4 M3RT C54K PÁR4N TUDJÁK 3LOLV4SN1 3ZT. H4 T3 3L TUDOD OLV45N1 T3DD K1 T3 15 4 F4L4DR4! : DD

Ez a nyelvtan nácikat azonban nem nyugtatja meg, így ha te nem tudsz helyesen írni, vagy inkább úgy fogalmaznék, az agyad nem áll rá a pontos írásra, és sok az elütés abban, amit írsz, olvastasd át írásaidat valakivel!

A címed a szószólód – használd jól!

De térjünk vissza a címhez. Egy jó címnek kiegyensúlyozottnak kell lennie. A névelők és a névmások például biztosítják a cím olvashatóságát, míg a kevésbé gyakori szavak jelentést biztosítanak neki. Az érzelmekre ható kifejezésekkel több megosztást érhetsz el. Az erőteljes szavak lényegében arra „utasítják” a felhasználókat, hogy olvassanak bele a bejegyzésbe. 

A címedet látja meg először az olvasó, akár a Google-ből, akár a Facebookról érkezik. A címet idézi mindkét oldal, tehát a címed, a lead-del, azaz a bevezetővel együtt,  alapozza meg igazából a látogatottságot. Légy hát kreatív és figyelemfelkeltő! 

2. Megfelelően megfogalmazott alcímek

Az alcímeknél már kissé lazábbra veheted a stílust (a címhez képest), de ez persze nem jelenti azt, hogy elhanyagolhatod őket. Akár egy több pontból álló felsorolást írsz, akár egy nyaralásról szóló beszámolót, az alcímeknek jelen kell lenniük, mert ezek segítenek könnyedén feldolgozható szeletekre bontani a szöveget, ami így sokkal olvashatóbbá válik. Gyakran teszik azt az olvasók, hogy egy oldala érve, végig futják az alcímeket, vajon érdekes-e az oldal egész tartalma. Így hát itt sem hanyagolhatod el a figyelemfelkeltő megfogalmazást. 

Az alcímeket(legtöbb esetben) ajánlott rövidebbre fogni a címnél. Ha ezt a tartalom jellege nem engedi meg, akkor is ajánlott 55 karakteresre és legfeljebb 6 fő szóra limitálni a fejléc terjedelmét.

3. Egy hatékony bevezető

Egy végtelenül egyszerű „szabály” vonatkozik a bevezetőkre: mindig kapcsolódjanak a bejegyzés tartalmához, legyenek érdekesek. Ez szintén teljesen magától értetődőnek hangzik, azonban különösen fontos, hogy már az első mondatban említés essen a bejegyzés központi témájáról, hiszen az olvasó innen tudja majd biztosan eldönteni, hogy jó helyen jár-e.

A művészibb, kevésbé releváns bevezetőket érdemes kerülni, de ha a tartalom jellege megengedi, akkor is ajánlott egy kollégát vagy ismerőst megkérni, hogy olvassa át és véleményezze, mielőtt nyilvánosságra kerülne.

A Facebook megosztásokban és a Google találati listájában is szerepel a bevezetőd, így a cím mellett ez az, amivel először találkozik majd mindenki. 

Így jellennek meg a bevezetők a Google találati listájában

Így látod a bevezetőt a Facebook megosztásoknál

4. Rövid és lényegre törő bekezdések

Minden felsorolt gondolatot nyomatékosítanod kell. Egy írónak tudnia kell felvezetnie egy témát, kifejtenie egy elméletet, alá kell tudnia támasztani azt és végül összegeznie kell, esetenként a következő téma megelőlegezésével. Minden bejegyzésnek szólnia kell valamiről.

Egy jó bejegyzés általában 6-10 soros, de ez egyáltalán nem kőbe vésett szabály. Ennek ellenére ha úgy gondolod, hogy egy gondolat kifejtéséhez több sorra lesz szükséged, akkor is bontsd azt szét több rövidebb bekezdésre. A legtöbb internetes cikk és bejegyzés ezt a mintát követi, így nem nehéz jó példákat találni rá.

5. Váltakozó hosszúságú mondatok

Egy jó író tud bánni a mondatokkal. Ez a stílust magától Hemingwaytől származik, de idővel aztán több író is átvette tőle. Fontosak a rövid mondatok is. Néhány szó. Aztán ezeket egy hosszabb, tartalmasabb, több szóból álló mondat is követheti. Aztán kevesebb. És megint. Egy író így tarthatja meg hatékonyan olvasói figyelmét és érdeklődését.

A hosszabb és rövidebb mondatok gondos váltogatásával szinte bármi „eladható” – sok hamis adatokat állító cikket így tesznek hihetőbbé. Az emberek ösztönösen szeretnek hinni az írott szavaknak.

6. Mutatós képek

Egy író nem csak a szavakkal és mondatokkal kell, hogy jól bánjon, hanem ezekhez a megfelelő képeket is tudnia kell párosítania. Igazság szerint a feladat ezen része nehezebb, mint azt sokan gondolnák. Nem egyszerű olyan képeket találni, amik nem sablonosak és nem használták őket agyon. 

A képekkel azonban nagyon is megéri foglalkozni, hiszen nem csak nagyobb olvasottságot eredményeznek, de az olvasókból is pozitív visszajelzést váltanak ki. A megfelelő képek profi külsőt kölcsönöznek a bejegyzéseknek és azt jelzik az olvasóknak, hogy a legapróbb részletekre is odafigyelsz munkádban.

7. Felsorolások

A felsorolások segítségével logikus, átgondolt szerkezetben prezentálhatod az információt. Lássunk egy felsorolást a legfontosabb előnyökről – a felsorolások:

• olvashatóbbá teszik a szöveget,
• segítenek az információk közvetítésében,
• egyszerűbb és gyorsabb megírni őket,
• könnyebb linkeket elhelyezni bennük,
• kereszthivatkozásokra is alkalmasak.

8. Egy jó kerettörténet

Az olvasók figyelmét nem csak a stílussal ragadhatod meg. Egy jó kerettörténet könnyedén magával ránthatja az embereket. Ilyenkor előfordulhat, hogy a látogató már csak azért is végigolvassa írásodat, mert kíváncsi a történet végére. Ha a stílus egy jól prezentált kerettörténettel párosul, akkor az eredmény egy olyan alkotás lesz, amit az emberek szívesebben osztanak majd meg.

A legjobb fiktív írások a szöveg erejével csavarják az ujjaik köré az olvasókat. Mindig fontos szem előtt tartani, hogy az olvasó számára a szerző talán láthatatlan, de a bejegyzés nem. Ha szeretnéd egy kicsit feldobni munkáidat, akkor érdemes megvizsgálni néhány kortárs író alkotásait.

9. Félbehagyott történetek

Ha félbehagyod a történet ecsetelését, akkor az olvasók garantáltan kíváncsiak lesznek a folytatásra. Ezek a bejegyzésben bárhol megtörténhetnek, de bizonyos részeinél (például egy kép vagy a bejegyzés befejezése előtt) sokkal hatásosabbnak bizonyulnak.

A történetek félbehagyásával az író ráveheti az olvasót, hogy megmaradjon az adott történetnél, de akár egy hivatkozáson keresztül egy másik tartalomra is átküldheti őt, ha megfelelően felkelti az érdeklődését iránta.

10. Összegző befejezés

Az összegző befejezések emlékeztetik az olvasót, hogy mi mindenről volt szó a bejegyzésben vagy cikkben. Az olvashatóságot sok esetben elősegíti, ha a cikk elején megemlített célokat a végén is elismételjük.