AMP - Ismerd meg a hoax pontos jelentését az online marketing szakszótárból!

Miről lehet felismerni egy hoax-ot?

Az internetes hoax-oknak számos formája és fajtája van. Egyesek számítógépes vírusokra vagy egészségügyi kockázatokra figyelmeztetik az embert, mások rémtörténetekkel riogatnak, összeesküvés-elméleteket terjesztenek, vagy épp „adománygyűjtéseknek” álcázzák magukat, hogy csalhassanak ki az emberekből.

Ezeket az átveréseket és kitalált történeteket mind úgy dolgozzák ki, hogy szenzációs, mégis (általában) hihető címekkel keltsék fel az ember figyelmét. A hoax-oknak általában a fele sem igaz.

A hoax-ok akár sokkolhatják is a célközönséget, aminek köszönhetően futótűzként terjedhetnek az emberek között emaileken és közösségi megosztásokon keresztül.

A hoax-ok általában az alábbi árulkodó jelekről ismerhetők fel:

1. Ha egy üzenet arra kér, hogy továbbítsd minél több embernek.
2. Ha egy üzenet megfenyeget, hogy következményei lesznek, ha nem küldöd tovább az üzenetet.
3. Ha egy üzenet nem jelöl meg semmilyen hiteles forrást, amivel alátámasztaná az állításait (vagy egyértelműen hamis forrást mellékel).
4. Az üzenet nem ismerteti a szerző kilétét, ami szintén a hiteles forrás hiányát jelzi.
5. Az üzenet egy „múlt heti”, „tegnapi”, vagy más, határozatlan időpontban történt eseményről szól ahelyett, hogy konkrét dátumot említene.

Mennyire veszélyes egy hoax (és hogyan védekezhetek ellenük?)

Egy hoax üzenet önmagában általában teljesen ártalmatlan. A legtöbb modern email szolgáltató manapság automatikusan képes spamként kiszűrni ezeket az üzeneteket, de ha egy mégis bekerül postaládádba, nincs más dolgod, mint törölni azt.

Még ha el is olvasod az üzenetet, szimplán csak hagyd figyelmen kívül mindazt, amit írnak benne. Ne kövesd az utasításokat, ne küld tovább az üzenetet, ne törölj semmit a számítógépedről, ne állíts át semmit a böngészőben, stb.

A hoax üzenetek gyakran tartalmaznak hivatkozásokat is, amelyek célja általában a címzett személyes adatainak megszerzése. Ezek az úgynevezett „phising” linkek általában egy olyan oldalra irányítják a felhasználót, ami egy megbízható, közismert webhely kiköpött másolata, de valójában csalók üzemeltetik. Amikor aztán a felhasználó megadja a személyes adatait ezen a webhelyen, a csalók begyűjtik ezeket, és visszaélhetnek velük.

Éppen ezért, ha nem, vagy teljesen biztos benne, hogy egy email egy megbízható feladótól érkezett, soha ne kattints semmilyen hivatkozásra bennük.

Ugyan ez vonatkozik a mellékelt fájlokra is – ezek vírusokat tartalmazhatnak, amelyek megtámadhatják a számítógépet, ha megnyitják őket. Szerencsére az email szolgáltatók ezeket a vírusos fájlokat is képesek kiszűrni, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletes védelmet is nyújtanak. Győződj meg róla, hogy saját víruskereső szoftvered mindig naprakész legyen, de még így se nyiss meg kétes eredetű fájlokat és linkeket számítógépeden! Jobb az óvatosság!

A hoax-ok továbbá álhíreket is terjeszthetnek létező személyekről, cégekről és egyéb entitásokról. Ezek veszélye, hogy gyakran alaptalanul vádolják a kiszemelt személyt (vagy céget, márkát, stb.), hogy bemocskolják és lejárassák azt a nyilvánosság előtt. Például: „Az XY márka termékei rákot okoznak! – Íme a bizonyíték!” és így tovább.

Manapság az ilyen hoax hírek és történetek főleg a közösségi médián (első sorban a Facebookon) terjednek, ahol az emberek gyorsan és könnyedén megoszthatják őket ismerőseikkel vagy közvetlen üzenetek formájában.

Mit próbálnak elérni a hoax-ok terjesztői?

Egyes esetekben a hoax-ok szimplán csak rossz tréfák, amik a címzettek hiszékenységét használják ki a terjedéshez.

Fontos észben tartani, hogy sokan nem azért terjesztik a hoax-okat, mert ártani próbálnak velük másoknak, hanem mert elhiszik, hogy valódi rémhíreket és történeteket olvasnak, és próbálnak minél több embert figyelmeztetni az esetleges kockázatokról, veszélyekről.

Persze ez általában csak azt eredményezi, hogy felbosszantják velük ismerőseiket és családtagjaikat – rosszabb esetben pedig a hírek tovább is terjednek ismerőseik jóvoltából. Ezek az emberek sokkal gyorsabban terjesztik a hoax-okat, mint azok, akik kitalálták őket.

A népszerű Facebook-hoax, mint példa

Az utóbbi időben talán több Facebook ismerősöd is megosztotta falán az alább üzenetet:

Ha végigfutsz a fent felsorolt árulkodó jeleken, több szempont is gyanúra ad okot. Például nincs konkrét dátum megjelölve („holnap”), és semmilyen forrást sem mellékelnek az üzenethez, ami igazolná az írottakat.

Az igazság az, hogy amikor az ember regisztrál a Facebookra, akkor elfogadja a felhasználási feltételeket, amelyekben beleegyezik többek között személyes adatai felhasználásába is. Egy ilyen „nyilatkozat” közzétételével semmit sem ér el a felhasználói, hiszen fiókja aktív a platformon, addig a Facebook mindenre jogosult, ami a felhasználási feltételekben olvasható.

Álhírek

A hoax-ok manapság népszerű fajtája az álhír. Ezek olyan kitalált „hírek”, amelyeknek nincs semmilyen valóságalapjuk.

Az álhírek fő terjesztői általában a közösségi médián aktívak, és gyakran álcázzák magukat elismert publikációknak, hogy minél több felhasználót rászedjenek. Az álhírek szólhatnak hírességekről, cégekről és embercsoportokról is, akiket/amiket általában szándékosan rossz fényben tüntetnek fel, hogy lejárassák őket a közvéleményben.

Akárcsak más hoax-ok, az álhírek is valamilyen erőteljes érzelmet próbálnak kiváltani az emberekből valamilyen botrányos, dühítő vagy sokkoló témával. Ez persze szándékos taktika, hiszen ha valaki mérges vagy fél, akkor sokkal könnyebben elhiszi az ilyen hazugságokat. Ha az álhír meg is erősíti az olvasó egy korábbi véleményét, akkor ez azt az érzést kelti az olvasóban, hogy mások is osztoznak velük nézeteiken – tehát valószínűleg helyesek ezek a nézetek.

A kiberbűnözők arra kezdték el használni ezt a jelenséget, hogy phising (adathalász) hivatkozásokat vagy káros programokat (vírusokat) terjesszenek az interneten.

A botok szerepe az álhírek terjedésében

Az álhíreket nem feltétlenül csak valódi személyek terjeszthetik. Léteznek olyan számítógépes programok (botok), amelyek képesek a „rájuk bízott” Facebook, Twitter és egyéb fiókok kezelésére, tehát megoszthatják a különböző bejegyzéseket, kedvelhetik azokat, és még helyeslő vagy szándékosan felbujtó hozzászólásokat is írhatnak hozzájuk. Az ilyen álfiókoknak általában rendes neve és profilképe van, illetve több ismerőssel is rendelkeznek.

Fontos tehát, hogy ne fogadj el ismerősnek jelöléseket olyan fiókoktól, akiknek nem ismered a tulajdonosát, hiszen ezek a fiókok könnyedén így hozzáférhetnek azokhoz a nem publikus adataidhoz is, amiket csak ismerőseid, barátaid láthatnak rólad a közösségi médián.

A megfelelő technikai háttérrel egy-egy fő akár több száz, vagy több ezer ilyen fiókot is kezelhet egyszerre, amelyek lényegében maguktól működnek és terjesztik az álhíreket a közösségi hálózatokon.