A Google „szóvivőjeként” gyakran megszólaló John Mueller egy ezzel kapcsolatos kérdést kapott és válaszolt meg egy nemrégiben megtartott Google Webmaster Hangout során. Azonban mielőtt rátérnénk a válaszra, érdemes konkrét kontextusba helyezni ezt a témát.
A sikeres keresőoptimalizálás a részletekben rejlik! Ha úgy érzed, nem tudsz még ezzel is Te foglalkozni, keress minket bizalommal IDE kattintva, és kezdjük meg a közös munkát!
A webhelyszerkezet
A webhely szerkezete a webhely oldalainak logikus elrendezésére utal, célja pedig az, hogy a látogatók egyszerűen és gyorsan megtalálják rajta a keresett információkat. Ezt információ-architektúrának, webhely-architektúrának, vagy navigációs szerkezetnek is szokás nevezni.
Kétféle webhelyszerkezetet különböztetünk meg: laposat illetve taxonómiait.
Lapos webhelyszerkezet
Gyakori megoldás olyan webhelyszerkezetet kialakítani, amely mind a felhasználók, mind pedig a keresőmotorok számára egyszerűvé teszi szinte az összes publikált oldal felkutatását. Ez a módszer azonban pont, hogy egyre inkább megnehezíti a felhasználók dolgát, ahogy a webhely mérete (az oldalak száma) növekedni kezd.
Ezt nevezzük lapos webhelyszerkezetnek – ezek azok a webhelyek, amelyeken minden oldal egy-két kattintásnyira van csupán a főoldaltól.
Ilyenkor a keresőmotorok minden oldalt közel azonos fontosságúnak ítélnek meg, mert lényegében mindegyik oldal tartalmaz egy-egy webhelytérképet. A keresőmotorok ilyen esetben nem igazán tudják értelmezni, hogy mely oldalak tartoznak egy-egy témakörhöz, illetve milyen logikai kapcsolatok állnak fenn közöttük. Így nehezebben azonosítják az oldal témáját és nehezebben is rangsorolják annak oldalait.
A lapos webhelyszerkezet tehát valójában sem a felhasználók, sem pedig a keresőmotorok szemszögéből nem ideális szerkezeti megoldás.
Taxonómiai webhelyszerkezet
A másik lehetőség egy taxonómiai webhelyszerkezetet kialakítani. A taxonómia jelen esetben az információk rendszerezését jelenti.
Egy taxonómiai webhelyszerkezet témakörök szerint osztja kategóriákra a webhely oldalait, illetve szükség szerint alkategóriákra is a még konkrétabb osztályozás érdekében. Mindez egy olyan webhelyet eredményez, amit nem csak a felhasználók navigálhatnak könnyedén és logikusan, de a keresőmotorok számára is érthetőbb, hogy mely oldalak miről szólnak benne.
Az előző, lapos webhelyszerkezet célja annyi linkértéket (vagy PageRanket) szétosztani a webhely oldalai között, amennyit csak lehetséges, hogy azok mind jobban rangsoroljanak. Azonban a keresőmotorok már jó ideje nem így rangsorolják egy webhely oldalait – sokkal fontosabbak számukra a más webhelyekről mutató visszahivatkozások.
Persze ez alól is vannak kivételek – bizonyos népszerű kulcsszavaknak szükségük van belső hivatkozásokra is, hogy bizonyítsák a keresőmotoroknak, hogy egy adott témához kapcsolódnak. Ez a lapos és a taxonómiailag kialakított webhelyszerkezetekre is vonatkozik.
A Webmaster Hangout során elhangzott kérdés és válasz értelmezéséhez mindenképpen tisztázni kellett ezt a két fogalmat – lássuk most, hogy mi is a Google álláspontja!
Fontos a rangsoroláshoz, hogy egy oldal „közel” legyen a főoldalhoz?
John Mueller a következő kérdést kapta a Webmaster Hangout során:
„Fontos, hogy minden oldal elérhető legyen a főoldalról? Például ha néhány 2015-ös hír több mint 10 lépéssel érhető el, az rendben van?”
A válasz így hangzott:
„Ez teljesen rendben van. Általában az a helyzet (vagy ahonnan az jött), hogy sok webhelyen a főoldal a webhely legfontosabb része. Szóval ezt elég gyakran újratérképezzük, és ez után megpróbálunk új és frissített oldalakat, vagy más fontos oldalakat keresni.”
Sok webhelyen több hivatkozás mutat a főoldalra, mint bármely más oldalra, a Google pedig linkről linkre térképezi fel a webhelyet. Azt nem tudjuk, hogy a Google miért a főoldalról indítja a feltérképezést (vagy a feltérképezés frissítését), de jó eséllyel az lehet az ok, hogy erre az oldalra mutat a legtöbb hivatkozás a webhelyen belül.
A válasz így folytatódott:
„Szóval az történik, hogy látjuk, hogy a főoldal nagyon fontos, és hogy a főoldalról hivatkozott dolgok is általában nagyon fontosak. Aztán ahogy távolodunk a főoldaltól, úgy tekintünk majd rájuk, hogy kevésbé fontosak. Köztudott, hogy a főoldalról hivatkozott oldalak fontosak, de érdemes elismételni. Egy jól rendezett webhelyen a fő kategóriaoldalakra és minden más fontos oldalra is hivatkozás mutat a főoldalról.”
A fontos tartalmak jelölése a keresőmotoroknak a webhelyen
„Szóval ilyenkor van az, hogy olyasmiket látsz, hogy valaki azt mondja, hogy „hát egy bizonyos számú lépés a minimum lépésszám a főoldalról. Részünkről ez kevésbé a SEO-ról szól, és mindinkább arról, hogy, nos, előbb fel kell fedeznünk valahogy ezeket az oldalakat.
Szóval ha ezek a 2015-ös hírcikkek valamilyen archívumban vannak, amit meg kell találni, majd megtalálni az évet és a hónapot és talán egy kategóriát és aztán a hírcikket, akkor az általában teljesen rendben van.
Viszont ha van valami, ami nagyon-nagyon fontos számodra és így eldugod, akkor valószínűleg úgy vesszük majd, hogy annyira nem is fontos.
Szóval ha valami nagyon fontos, akkor győződj meg róla, hogy könnyű rátalálni a webhelyeden.”
Mindezt összefoglalva tehát, ha szeretnéd azt jelezni egy oldalról a Google-nak, hogy fontos, akkor érdemes rögtön a főoldalról hivatkozni rá. Persze egy webhely nem minden oldala azonos fontosságú, ezért is érdemes kerülni a fent tárgyalt lapos webhelyszerkezeteket, hiszen ezek pontosan ezt jelzik a Google-nak. Ezek helyett inkább igyekezz kategóriákra és alkategóriákra osztani webhelyed tartalmait egy taxonómiai szerkezettel.
