Az utóbbi időben egyre több helyen találkozhattunk ezzel a különös „vlogging” vagy „vlogolás” kifejezéssel. Mi is ez az egész „vlog” dolog?
Először is érdemes tisztázni, hogy a vlog nem egy félregépelt „blog” szó akar lenni (habár a két billentyű valóban szomszédjai egymásnak). Ennek ellenére a vlogolás lényegében sokban hasonlít a blogoláshoz. Azonban míg egy blogbejegyzés alapjáraton írott tartalmú (és a képek, videók csak kiegészítik ezt az írott tartalmat), addig egy vlog esetén egy videóról van szó, amelyben a vlogger (egy „videós blogger”) megosztja egy napját követőivel – akárcsak egy blogger tenné írott formában. Természetesen nem csak egy napi beszámolóról lehet szó (ahogy a blogok is sokkal többek lehetnek ennél).
Az ilyen videók eredetileg abból a célból készültek, hogy egy tartalmasabb blogbejegyzést kiegészítsenek, és érdekesebbé tegyék azt, hiszen vannak dolgok, amiket sokkal egyszerűbb videós formában bemutatni, mint körülírni. Ezek a videók segítettek interkatívabbá tenni az újságírók és bloggerek tartalmait, akik így nagyobb közönségeket érhettek el.
Az idő múlásával azonban egyre népszerűbbekké váltak, és mára a vlogolás egy sajátos kulturális jelenséggé nőtte ki magát, amely lehetővé teszi a tartalomkészítők számára, hogy olcsó felszereléssel produkálhassanak jó minőségű videókat közönségeiknek. De miért vált népszerűvé a vlogolás?
