A SEO trendjei
A keresőoptimalizálással foglalkozók 5 éve gyanítják, hogy a Google egy úgynevezett time-to-long-click (TTLC), vagyis „hosszú kattintásig eltelt idő” mutatót is figyeltet algoritmusával. Akkor beszélünk hosszú kattintásról, amikor egy felhasználó a Google-ban rákattint egy találatra, és hosszú ideig marad is azon.
2013 óta a keresőóriás számos kutatási eredményt nyilvánosságra hozott, amelyek mind más és más irányokból boncolgatják a keresőminőség felmérését.
A közvetlen válaszok, a bővülő hirdetési eredmények, illetve keresőtalálati oldalak funkciói és elrendezési variációi is ehhez a témához kapcsolódnak, hiszen valamilyen módon mind befolyásolják a keresést végzők felhasználói élményét. Nem meglepő, hogy a Google minden ilyen szempontot igyekszik figyelembe venni, hiszen végső célja a lehető legkiválóbb keresőszolgáltatást kínálni az internet világában.
A keresőelégedettség
A keresőelégedettség segít egy olyan irányból megközelíteni a találatokra érkező kattintásokat, ami elvonatkoztat az átkattintási aránytól (CTR) és a hosszú kattintásokig eltelt időtől (TTLC).
Egy webhely csupán egy része a teljes felhasználói élménynek. A Google 2016-ban kiadott közleményében („Incorporating Clicks, Attention and Satisfaction into a Search Engine Result Page Evaluation Model”) bemutatja, hogy miként kísérelték meg felhasználni a kattintásokat, a felhasználók figyelmét és elégedettségét a keresőtalálatok teljesítményének megítélésére, illetve a felhasználói lépések megítélésére.
Mindez elengedhetetlen egy hatékony kattintási modell felállításához, amelyekből nem kétség, hogy a Google többet is tesztel egyszerre.
A közleményben a Google elmagyarázza, hogy az emlegetett modell a long-tail, információk után kutató keresésekhez ideális. mert „ugyan a kezdőkeresések egy kis része teszi ki egy keresőmotor forgalmának nagy részét, minden modern keresőmotor hatékonyan képes kiszolgálni ezeket a lekérdezéseket”.
A modell a figyelem-ráfordítást, a kattintásokat, és az elégedettséget vizsgálja.
A figyelem-ráfordítás modell a rangra, a keresőtalálati elem típusára, és az elem találati oldalon való elhelyezkedésére figyel oda a kattintásokkal, az egérmozgással és az elégedettségi címkékkel kapcsolatban.
A kattintás-valószínűségi modell figyelembe veszi a keresőtalálati oldalon betöltött pozíciót, illetve hogy egy találatot a felhasználóknak biztosan láttak, ha rákattintottak.
Az elégedettségi modell a keresőminőségi értékeléseket és a felhasználói interakciókat használja a különböző keresőelemekkel együttesen, hogy megállapítsa a találatok hasznát az oldalt böngésző felhasználó számára.
Van tehát szükség a kattintásokra?
A kutatás talán legérdekesebb eredménye, hogy egy találat anélkül is hasznosnak bizonyulhat, hogy rákattintanának. A felhasználók anélkül rálelhetnek a válaszra, amit keresnek, hogy rá kellene kattintaniuk a találatokra.
Érdemes megjegyezni, hogy a kiadványban megemlítik, hogy „az [átkattintási] okok vizsgálatakor kiderült, hogy az értékelést végzők 42%-a azért kattintott tovább a találati oldalakról, hogy megerősítést kapjanak arról az információról, ami már az összegzésben is szerepelt”.
Persze mindez alapján még nem feltételezhetjük egyértelműen, hogy a kattintások, a figyelem-ráfordítás és más felhasználói mutatók kihatással vannak a keresőtalálatokra. Nem egy ezt a kérdést vizsgáló kutatás végződött kétséges eredményekkel.
A kattintási modellek
Aleksandr Chuklin, a Google európai kutatói ágának egyik szoftvermérnöke, és információ-visszaszerzési szakértője 2015-ben egy tanulmányt és egy hozzá készített webhelyet adott ki, amelyek a különböző webkeresési kattintási modelleket értékelik ki.
A tanulmány több kattintási modellt és azok erősségeit illetve gyengepontjait is nagyító alá vette. A publikációból kiderült, hogy a modellek képesek:
- Minden eredményt egyenrangúként kezelni
- Csak az értékelt eredményeket vizsgálni
- Megvizsgálni a több kattintásos munkameneteket
- Megvizsgálni a linken tartózkodás idejét (TTLC)
- A jelenlegi és az utolsó kattintott dokumentum közötti távolságot a felhasználói viselkedés megjóslása érdekében
A kattintási modellek – ezek alapján – tehát nem csak a keresőelégedettség megítélésében segíthetnek a Google-ben, hanem a különböző keresési típusok vizsgálatában is.
A navigációs jellegű keresések a leggyakoribbak, amiket a Google-nak ki kell szolgálnia, és a kattintási modellek segíthetnek megkülönböztetni ezeket az információkeresési és tranzakciós lekérdezésektől. A navigációs keresések átkattintási aránya ugyanis egyszerűbben megjósolható, mint az utóbbi kettőé.
Mit jelent mindez a SEO szakemberek számára?
A kattintási modellek megértése, és annak ismerete, hogy a Google miképpen alkalmazza őket a keresőtalálatok minőségének megítélésére sokat segíthet azon keresőoptimalizálással foglalkozók számára, akik szeretnének tisztább képet kapni átkattintási arányaik váltakozásáról.
Gyakori jelenség, hogy a márkás kifejezések átkattintási aránya 60-70% (navigációs jellegűek), és hogy néhány találat (amire talán egész előkelő rangsorolást sikerült elérni) a vártnál kevesebb kattintást kap.
Fontos észben tartani, hogy a Google már rég túl van a 10 egyszerű kék hivatkozáson, amik valaha a keresőtalálati oldalak egyedüli lakói voltak, és hogy mára már jóval több tényező befolyásolja a kattintásokat, mint korábban.
Mit tehetsz tehát te, mint SEO-szakértő?
- Ne próbáld megállapítani, hogy a CTR közvetlen hatással van-e a keresésekre – még ha így is lenne, ez valószínűleg csak a long-tail, nem tranzakciós kereséseket érintené.
- A Google a legjobb élményeket szeretné nyújtani felhasználóinak – ha szeretnél ennek a részese lenni, akkor tenned kell azért, hogy te is hozzájárulj ehhez az élményhez.
- Ismerkedj meg a Google keresőminőségi szempontjaival, és alakítsd ki ezek alapján webhelyedet és stratégiádat.
