Ebben a cikkben azt a 3 dolgot gyűjtöttem össze, amelyet tapasztalatom szerint 2026-ra minden online marketing stratégiába érdemes beépíteni – ha nem csak túlélni, hanem növekedni is szeretnél.
1. Az intent-alapú gondolkodás beépítése a teljes marketingstratégiába
Ha az elmúlt 12 év megtanított valamire az online marketingben, akkor az az, hogy nem a csatornák nyernek, hanem a megértés. Sokáig kulcsszavakban gondolkodtunk: „wellness hotel”, „szállás Balaton”, „akciós wellness hétvége”…Félreértés ne essék, azt gondolom, hogy ezek ma is fontosak. A mai napig minden projektem riportjában szerepelnek a legfontosabb keresési kifejezéseink, azok pozíciói és forgalma, hiszen az emberek egy része (és még nagy része) ma is használja így a keresőt. Azonban ma már nem CSAK így használja – ma már ez a jellegű keresés a vásárlási tölcsér egy része. Fontos része, de csak egy része, és így 2026-ra önmagában már nem elegendő ez az egyszerű SEO irányvonal. A valódi kérdés ma már nem az, mit keresnek az emberek, hanem az, miért.
Az intent-alapú gondolkodás lényege, hogy nem kulcsszavakat, hanem szándékokat célozunk. Egy hotel esetében például óriási különbség van aközött, hogy valaki „wellness hotel Eger” kifejezésre keres, vagy azt kérdezi egy AI-tól: „hová menjünk el kettesben pihenni ősszel, ahol nincs gyerekzsivaj?” Az első egy klasszikus keresés, a második mögött viszont már egy nagyon konkrét élethelyzet, hangulat és döntési szándék áll.
A sikeres hotelmarketing ott kezdődik, amikor ezekre a szándékokra építünk tartalmat és kampányokat.
Például:
• nem csak „romantikus wellness hétvége” landing oldalt készítünk,
• hanem válaszolunk olyan kérdésekre is, mint: „mivel lepjem meg a párom évfordulóra?” vagy „hol lehet csendes, felnőttbarát pihenést találni?”
Ezekre a kérdésekre ma már nemcsak a Google-ben keresnek választ, hanem ChatGPT-ben, Perplexityben vagy közösségi platformokon is – és itt már az nyer, aki érthetően, kontextusban, emberi nyelven tud válaszolni.
Intent-alapon gondolkodni azt is jelenti, hogy a teljes tölcsért újraértelmezzük. Egy hotelnél más tartalom szól annak, aki még csak inspirációt keres („hova utazzunk tavasszal?”), és más annak, aki már összehasonlít („booking vagy közvetlen foglalás?”). Ha ezt nem választjuk szét, akkor vagy túl korán akarunk eladni, vagy túl későn szólalunk meg.
A tapasztalatom az, hogy azok a vállalkozások teljesítenek igazán jól 2025–2026 környékén, amelyek:
• kérdésekben gondolkodnak, nem kulcsszavakban,
• élethelyzetekre reagálnak,
• és a weboldaluk, tartalmaik, hirdetéseik ugyanazt az egy dolgot csinálják: segítenek dönteni.
Ez az intent-alapú gondolkodás az alapja mindennek, ami ezután jön – legyen szó SEO-ról, AI-optimalizálásról, hirdetésekről vagy közösségi médiáról. Ha ezt nem építjük be a stratégiába, akkor a többi eszköz csak tüneti kezelés marad.
2. AI-keresőkre optimalizált tartalom: GEO és AEO nélkül láthatatlan leszel
Fontos tisztázni: a klasszikus SEO nem halt meg. Sőt, továbbra is alap. De ma már önmagában nem elég. Az elmúlt egy-két évben egyértelműen azt látom, hogy a felhasználók döntési folyamata jóval korábban elkezdődik, mint ahogy eljutnának a Google találati listájáig. Egyre többen kérdeznek először ChatGPT-t, Perplexityt vagy más AI-alapú keresőt, és ezek az eszközök nem linkeket listáznak, hanem véleményt formálnak, ajánlanak, összefoglalnak.Ha egy szálláshely – maradjunk a hotel példánál – nincs jelen ezekben az AI-válaszokban, akkor könnyen előfordulhat, hogy mire a vendég végül rákeres a Google-ben, addigra már kialakult benne egy pozitív kép egy másik hotelről, amelyet az AI „jobb választásként” mutatott be. Ilyenkor a SEO már csak a második kör: a meccs egy része korábban eldőlt.
Ezért beszélünk ma GEO-ról (Generative Engine Optimization) és AEO-ról (Answer Engine Optimization). A GEO lényege, hogy a tartalmaink strukturáltak, érthetők és „idézhetők” legyenek az AI rendszerek számára. AEO-oldalról pedig kulcsszerepet kapnak a jól felépített GYIK-oldalak, a tömör, egyértelmű válaszok, a schema markup és az entitásalapú tartalomstruktúra. Például: ha valaki azt kérdezi egy AI-tól, hogy „melyik wellness hotel jó pároknak a Balaton-felvidéken?”, akkor nem az nyer, aki a legtöbbször írta le a „wellness hotel” kulcsszót, hanem az, aki világosan elmagyarázta, kinek szól, milyen élményt ad, és miben más, mint a többiek.
A saját tapasztalatom az, hogy azok a márkák, amelyek már most tudatosan építik a GEO- és AEO-szemléletű tartalmaikat, előnyből indulnak. Nem azért, mert lekapcsolták a SEO-t, hanem mert mellé tettek egy új réteget. És ez a réteg egyre gyakrabban az első találkozási pont lesz a vendéggel. Ha itt nem vagy jelen, akkor hiába vagy erős SEO-ban: lehet, hogy már későn érkezel a döntési folyamatba.
3. Social SEO és videós felfedezés mint elsődleges belépési pont
Ha ma őszinték akarunk lenni magunkkal, akkor be kell vallani: a felfedezés már nagyon sok esetben nem a Google-ben kezdődik. A vendégek – különösen a fiatalabb célcsoportok – TikTokon, Instagramon, YouTube-on „keresnek”, csak ezt nem klasszikus keresésnek hívják, hanem görgetésnek. Mégis ugyanaz történik: kérdésekre, inspirációra, megoldásokra vadásznak. Hol érdemes megszállni egy hosszú hétvégére? Milyen egy felnőttbarát wellness hotel hangulata? Hol van jó reggeli, szép spa, nyugodt környezet?A közösségi platformok ma már intent-alapú keresőmotorokként működnek. A TikTokon beírt „wellness hétvége pároknak” vagy az Instagramon keresett helyszíntagek nagyon gyakran közvetlenül foglalási döntésekhez vezetnek. Ezért nem elég „jelen lenni” ezeken a felületeken – kereshetőnek kell lenni. Feliratokban, videós szövegekben, alt szövegekben, hashtagekben ugyanúgy dolgozni kell a természetes nyelvvel és a valódi kérdésekkel, mint a klasszikus SEO-ban.
Hoteles példával élve: egy rövid videó arról, hogy „milyen egy nyugodt reggel a wellness részlegen hétköznap”, sokkal többet ér, mint egy steril szobafotó. Ha ezt jól címkézzük, jól megfogalmazzuk, és sorozatban gondolkodunk (pl. „így telik egy nap nálunk”, „ezért választanak minket párok”), akkor a social felületek valódi belépési ponttá válnak a teljes marketingtölcsérben. Innen vezethet az út a weboldalra, a remarketingbe, végül a direkt foglalásig.
A videós tartalom ebben kulcsszereplő. Nem kampánykiegészítő, hanem felfedezési motor. Azok a szálláshelyek, amelyek ezt felismerik, nem csak láthatóbbak lesznek, hanem előbb kerülnek be a potenciális vendég fejébe – még azelőtt, hogy egyáltalán tudatosult volna benne: szállást keres.